„Aki ebben a szakmában dolgozik, és tudja, hogyan születik egy fesztivál, az tudja, hogy nem így születik. Az embernek nem Nobel-díjas, nem olimpiai bajnok gyereke születik, hanem megszületik és majd egyszer lehet az” – nyilatkozta Kálomista Gábor a Budapestre tervezett nemzetközi A-kategóriás filmfesztivál tervéről. Egy fesztivál sem „születik” A-kategóriásnak: példaként említhető a kolozsvári fesztivál, amely most, tízéves létezés után „talán pályázhat az A-kategóriás címre”.
Magával a fesztivál ötletével nincs problémája – mint mondta, az utóbbi tíz évben elég keményen bírálta a Magyar Filmszemlét, és többször is mondta, hogy megérdemelne már Budapest egy nemzetközi filmfesztivált, aminek jó kísérőrendezvénye lehetne egy Magyar Filmszemle-típusú mustra. Viszont a nemzetközi fesztivál szervezésének van egy bizonyos útja, menete, amit be kell tartani – tette hozzá a Magyar Producerek Szövetségének (MPSZ) elnöke. Megjegyezte: a Független Producerek Szövetsége sem ért egyet egy nemzetközi fesztivál mostani helyzetben és ilyen formában való megrendezésével; hasonlóan az MPSZ közgyűléséhez, amelyik a jelen körülmények közötti szervezést egyértelműen elutasította keddi tanácskozásán.
Előbb rendezzük a múltat
A magyar filmszakma mély válságban van pillanatnyilag, iszonyú adósságok rakódtak főként a producerekre – önhibájukon kívül – az elmúlt nyolc évben; belementek bizonyos adósságok felvételébe, amikről úgy tudták, az állam garanciát vállal azokra – hangzott az interjúban. „Azt gondoljuk, mi, normálisabban gondolkodó producerek, hogy előbb tegyük rendbe a múltat, jussunk el nulláig, készítsünk filmeket, nézzük meg, hogyan állunk, és majd utána lehet önmagunkat ünnepelni” – szögezte le Kálomista Gábor, aki úgy látja: a filmekre felvett hitelek kapcsán napokon belül megoldásnak kell születnie, mivel ezek hamarosan lejárnak, és a bankok elsősorban a hitelfelvevőkön próbálják majd behajtani a kintlévőségeiket.
Mindenki csak a saját pénzével és tisztességével játszhat
Ebben a helyzetben, mikor ezer sebből vérzünk, kellene egy szakmai összhang abban, hogy mit csináljunk, mi a lépések sorrendje – tette hozzá Kálomista Gábor, aki felvetette, hogy például Budapest városa adta-e a nevét a nemzetközi filmfesztivál ötletéhez. Van-e erről közgyűlési döntés? „Egy fesztivál kitűnő városmarketing, ha sikerül, ha nem, az nagyon rossz marketing” – tette hozzá a filmes szakember, aki szerint pikánssá teszi a témát az, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár részt vett a fesztivál ötletét bejelentő rendezvényen (sajtótájékoztatón) Cannes-ban; „meggyőződésem, hogy nem volt olyan információ birtokában, ami alapján meg tudta volna ítélni, hogy jó-e vagy sem, hogy ott van” – mondta el. Kálomista hozzátette: ha magánfilmfesztiválról van szó, akkor azt ki kell jelenteni, és meg kell nézni, hogy a kezdeményezés eddig került-e pénzébe az államnak; ki fizette például a cannes-i sajtóreggelit, az előkészítéseket miből rendezték meg. „Ha valaki ezt saját pénzből csinálja, az rendben van, a saját pénzével úgy szórakozik mindenki, ahogy akar. Egy szakma tisztességével azonban nem. Meg kell húzni a határokat” – szögezte le a Magyar Producerek Szövetségének elnöke.
Kevesebb film, nagyobb büdzsékkel
Arról már volt szó, hogy a magyar filmszakma nehéz helyzetben van, idén kevesebb támogatást kaptak. De mi lehet a kiút a magyar filmszakma számára? – vetette fel a Duna Televízió Közbeszéd című műsora . „Évek óta mondom, hogy azt, ami Magyarországon filmkészítés címén folyt, nem lehetett tartani. Hogy harmincnyolc film készül el ebben az országban, az egyszerűen tarthatatlan – egy nem létező piacra túltermelési válság volt” – reagált Kálomista Gábor. A válság jelei szerinte már évek óta látszottak, vesztették a nézőket, egyre nagyobb filmszám mellett egyre kevesebb nézőt produkáltak; egy-egy fesztiválsiker bejött, de nem ez volt az általános – fűzte hozzá a MPSZ elnöke.
Kálomista Gábor úgy látja: egy tudatosan átgondolt finanszírozási formával, sokkal jobban finanszírozott, ám jóval kisebb számú filmterméssel lehet újra megjelenni a hazai és nemzetközi piacon. „Ha ez sikerül, és megérti ez a szakma – márpedig meg fogja érteni, mert a saját bőréről van szó –, akkor újra lehet sok nézője a magyar filmnek és újra lehet külföldön is nagy eredményeket elérni.”
A kormánybiztos lehetőség a filmszakma számára
Hozzátette: a magyar filmszakma kormánybiztos kinevezésével soha nem látott lehetőségeket kapott, hiszen ezzel a kormány nagyon magasra emelte a magyar film ügyét. „Vajna megfelelő ember erre a posztra, hiszen a szaktudása nem vitatható és nem feltételezhető róla a korrupció sem” – érvelt Kálomista. Rá kell bízni a kormánybiztosra a koordinálást, és elérni, hogy legyen számon kérhető a filmkészítés – ne vesszen el sok kéz, sok szakkollégium és kuratórium között, ne legyen egymásra mutogatás. A kormánybiztosnak van egy-két éve, ez alatt megmutathatja, mit tudott letenni az asztalra – érvelt.
A kérdésre, hogy mennyi pénz kellene a „kevesebb film, nagyobb támogatás” modellhez, Kálomista Gábor úgy reagált: bár konkrét számot nem szívesen mondana, de úgy látja, a tavalyi öt-hét milliárdos támogatás éves szinten elég lenne.
(Duna Televízió)
Dimitrij Medvegyev
Medvegyev elárulta, mire készül Oroszország
