A képviselő elmondta: a magyar kormány volt az első a tanácsi elnökségek sorában, amelyik teljes mértékben magára vállalta az Európai Roma Stratégia feladatát. Emlékeztetett, hogy a romák társadalmi befogadásával a 2004-es bővítést megelőzően, szórványos utalásoktól és általánosságoktól eltekintve, nem foglalkozott az EU, majd ezt követően fokozatosan került egyre magasabbra az unió napirendjén.
Járóka elmondta azt is, hogy huszonhét tagállam közül elsőként Magyarország fogja benyújtani romaintegrációs stratégiáját. Elmondta, hogy ezeket a terveket az Európai Bizottság és az Európai Alapjogi Ügynökség közös és összehasonlítható indikátorok alapján fogja értékelni, a működéséről és megvalósulásáról pedig évente készít majd jelentést a többi uniós intézmény számára.
Kiemelte azt is, hogy az antidiszkriminációs szabályok önmagukban nem elegendők a romák társadalmi kirekesztését meghatározó összetett és összefüggő problémák megszüntetéséhez. Bár a diszkrimináció és a rasszizmus elleni küzdelem elengedhetetlen – mondja az EP-képviselő –, ám szerinte ez önmagában nem képes kiegyenlíteni a romák történelmi hátrányait, ehhez olyan, szakpolitikákon átnyúló összetett, holisztikus fejlesztési programokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az azonnali beavatkozást. Fontosnak tartja, hogy a befogadási stratégiát társadalmi-gazdasági tényezők, nem pedig az etnikai hovatartozás alapján kell kialakítani, mivel az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés csupán egyike a romák kirekesztését meghatározó tényezőknek, mint például az alacsony képzettség vagy a területi szegregáció. Meggyőződése szerint a stratégia tehát hatékonyabb, ha a célcsoportot nem etnikai hovatartozás, hanem gazdasági jellemzői alapján definiálják, ráadásul inkább összhangban áll az uniós elvekkel is.
Járóka a Fidesz weboldalán olvasható interjúban kiemelte azt is, hogy a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy az uniós és tagállami költségvetési források pontosan körülírható, tartós javulást eredményezzenek a romák életkörülményeiben. Szerinte ehhez olyan, a városkörnyéki és falusi szegénységet célzó cél- és fejlesztésorientált, összetett, rugalmas és fenntartható programokra van szükség, amelyek a 2007–2013-as programozási időszakhoz képest hosszabb távon és nagyobb területi lefedettséggel működnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Rámutatott, hogy a jelenleg rendkívül alacsony forráslehívási arányok javítása érdekében pedig – különösen a marginalizált közösségeket célzó források esetén – a finanszírozás minden szintjén, így az uniós előírások, a tagállami fejlesztési struktúra és a helyi pályázati kompetenciák tekintetében is jelentősen javítani kell a felhasználás hatékonyságát. Utalt arra is, hogy legalább 6-7 évbe telik, mire a cigánytelepeken is érezni lehet a változást, és még ennél is hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy érdemi előrelépésről beszélhessünk.
Járóka szerint a megfogalmazott célok értelmében rövid távon a stratégiának meg kell tudnia akadályozni a mélyszegénység generációkon átívelő átörökítését, középtávon ki kell egyenlítenie a leszakadó kistérségek regionális hátrányát, és hosszú távon, tehát 25-30 év távlatában pedig el kell érnünk, hogy a jelen nyomor sújtotta tömegeiből a jövő egyenlő európai polgárai válhassanak, hiszen a romák társadalmi-gazdasági integrációja nem csak lehetséges és kívánatos, de szükséges is a közös jövőnk szempontjából.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
