Navracsics: „Benne van, hogy sikertörténet legyen”

A kormány számított arra, hogy lesz népszerűségvesztés, hiszen egy szétzilált Magyarországot kell olyan állapotba hoznia a ciklus végére, hogy erős gazdasága és erős társadalma legyen, versenyképes országgá váljon – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Népszabadság szombati számában megjelent interjúban.

Megjegyezte: egyébként még így is háromszor akkora a Fidesz népszerűsége, mint a szocialistáké. Úgy vélte, tettek az elmúlt egy év alatt olyan lépéseket, amelyek azt eredményezhetik, hogy Magyarország sikeres ország lesz Európában. De sok tennivaló még hátravan, és persze megvan annak a kockázata is, hogy elromlik valami – tette hozzá.

A sikeres lépések között említette az Új Széchenyi-tervet, a Széll Kálmán-tervet, az adópolitika reformját. Fontos lépések történtek még a közigazgatás átalakítására is – mondta Navracsics Tibor. Ez utóbbi sikerességéről szólva a miniszter úgy fogalmazott: „benne van, hogy sikertörténet legyen”. Mint mondta, kérdés, hogy a kormányhivatalok integrációja hogyan valósul meg.

Navracsics Tibor szerint akkor is végrehajtható a Széll Kálmán-terv, ha kompromisszumok eredményeképpen kevesebb forrás áll majd rendelkezésre. Mint mondta, a hosszú távú cél – az államadósság csökkentése és a fenntarthatatlan szerkezetek reformja – fontosabb, mint hogy forintra-fillérre passzoljon a tervben prognosztizált összeg.

Szavai szerint minden európai gazdaság korszakváltás határán áll. Minden kormánynak kell olyan lépéseket tennie, amelyek egyes társadalmi csoportok nemtetszését válthatják ki. „Nem csodát ígértünk, hanem kemény, nehéz munkát. Pontosan tudtuk, mi fog történni” – fogalmazott az interjúban Navracsics Tibor. Elmondta: „Mi tényleg úgy gondoljuk, hogy most mindenkinek dolgoznia kell. Nem kiszúrásból tesszük, amit csinálunk. Ez nem ideológiai kérdés. Ez az ország jövőjének kérdése” – tette hozzá.

Az EU-elnökségről szólva Navracsics Tibor azt mondta: feltétel nélkül sikeresnek mondaná, ha Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásának a lezárása sikerülne a magyar elnökség alatt. Arra a felvetésre pedig, hogy nem zavarta-e az EU-elnökség mérlegét, hogy a keleti partnerségi csúcsot Lengyelország rendezi, és Barack Obama amerikai elnök is ott tárgyal, a miniszterelnök-helyettes úgy válaszolt: „teljesen érthetőnek tartom, ha a térségben egy országot kell az amerikai elnöknek kiválasztania, akkor az a mérete miatt és gazdasági okokból is jelentős, július elsejétől pedig éppen a soros EU-elnökséget adó Lengyelország”.

(MTI)