A kormányzati honlapon elérhető BM-tervezet szerint módosulna a Btk. rendbontásra vonatkozó része. Eszerint akkor is kiszabható lenne három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lenne kiszabható, ha a rendbontást csoportosan és felfegyverkezve, vagy fegyveresen követik el.
Az indoklás szerint a kódex módosítására azért lenne szükség, mert a 2001 óta hatályos szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai reményeket. A belügyi tárca tervezete alapján változna a szabálysértésekről szóló törvény is: szélesítenék a kitiltással sújtható szabálysértések lehetséges elkövetési helyét. Így már nemcsak a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő, hanem a sportrendezvényre utazás és az onnan való távozás során elkövetett szabálysértés is járhatna kitiltással. A gyakorlatban ugyanis az jellemző – írják –, hogy kitiltás csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett szabálysértés miatt történik, ugyanakkor biztonsági szempontból ugyanilyen kockázatos a szabálysértésnek a sportrendezvényre utazás, illetve az onnan távozás során történő elkövetése is.
A külföldiek is bűnhődnének
„Az ilyen elkövetőket szintén sporthuligánokként kell kezelni” – hangsúlyozzák. A szabálysértési törvény kiegészülne a sportrendezvény rendjének megbontására vonatkozó passzussal, amelynek értelmében aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, vagy ott tartózkodik, illetőleg e területre bármit bedob, elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, és egyúttal akár ki is tiltható. A szabálysértési jogsegélyről szóló törvény tervezett módosításával a BM azt akarná elérni, hogy a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtására akkor is legyen lehetőség, ha az elkövető külföldi.
A legtöbb módosítás a sporttörvényt érintené: a tervezett változtatások szerint a szakszövetség köteles lenne megalkotni a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatot. Azok a sportszövetségek, amelyek nem rendelkeznének ilyennel, vagy az abban foglalt rendelkezéseket a szövetség tagságával nem tartatnák be, „az állami támogatások tekintetében” büntethetők lennének. Emellett újra létrejönne a sportrendezvényeket biztonsági szempontból minősítő bizottság.
Két hétre előre be kell jelenteni
Változnának a fokozott, illetve kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények biztosítására vonatkozó előírások is. Az elképzelések szerint a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak időpontját megelőzően 15 napon belül köteles lenne felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, hogy működjön közre a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában – térítés ellenében. Normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség közreműködését térítés ellenében igénybe vehetné.
Ugyanakkor a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a rendőrség a sportrendezvény létesítményen belüli biztosítását közfeladatként végezné. (Utóbbiról szólva a hatályos törvény azt mondja, hogy a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi.) Mindezeken felül kimondanák, hogy a néző a sportrendezvény helyszínére – a már rögzített feltételeken túlmenően – csak akkor léphetne be, ha vállalja, hogy a rendező felszólítására igazolja személyazonosságát, és ha tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető. A tervezethez a BM péntekig várja a véleményeket.
(MTI)
Szerencsejáték Zrt
Júniusban ismét többlettel zárt a költségvetés
