„Nem minden úgy alakult, ahogy mi előtte elképzeltük”

Mit hozott Magyarországnak az európai uniós tagság? – ez volt a központi kérdése annak a vitának, amelyet a magyarországi parlamenti pártok képviselői folytattak a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este. A parlamenti és EP-képviselők zöme egyetértett abban, hogy a problémák és kötelezettségek mellett jelentős előnyökkel is jár a tagságunk. A Jobbik EP-képviselője viszont azt hangsúlyozta, hogy az eddigieket nézve bizony nem járt jól Magyarország és a magyarság a tagsággal.

Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, nagyok voltak a csatlakozás iránti elvárások; azután kiderült 2004-ben, hogy nem minden úgy alakult, ahogy mi előtte elképzeltük – így felelt Balla Mihály fideszes képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke arra a kérdésre, hogy mit hozott a magyarok számára az európai közösségbeli tagság. Hozzátette: az EU ma ad egy keretet, amelyben a tagországok saját érdekeit tudják megjeleníteni. Hogy Magyarország ezekkel a keretekkel hogyan gazdálkodott, erről komoly belpolitikai viták is folytak az elmúlt időszakban. „Van még mit tennünk annak érdekében, hogy jobb irányba haladjunk, de az európai közösség tagjának lenni ma elfogadható és jó dolog” – szögezte le a fideszes politikus.

Történelmi esélyt kaptunk

Történelmi elégtétel volt Magyarország számára az uniós csatlakozás – ötszáz év után először adódott olyan helyzet, hogy egy ötszázmilliós közösség tagja lehetett az ország, ami a globális világversenyben óriási lehetőség a számunkra – folytatta a sort Tabajdi Csaba, szocialista EP-képviselő. Hozzátette: nyilván az EU nem csodaszer – de hét évvel a csatlakozás után is azt kell mondja: középméretű országként az uniós tagság Magyarország számára óriási lehetőség. Az EU-források felhasználásáról azt mondta Tabajdi: a 2004–2006 közötti időszakban Magyarország azon országok között volt, amelyek a legjobban tudtak élni az uniós forrásokkal, de ez nem csak az akkori kormányok érdeme.

KDNP: Visszakaptuk a helyünket Európában

Vejkey Imre kereszténydemokrata politikus, parlamenti képviselő uniós tagságunk kapcsán azt emelte ki, hogy ezzel visszakerültünk abba a kulturális és gazdasági környezetbe, ami ezer éven át, az államalapítás óta sajátja volt Magyarországnak. Ehhez rengeteg, 21. századi pozitív, és valóban, az emberek által tapasztalt negatív jelenség is csatlakozott; de hosszú távon mégis kiegyensúlyozott, pozitív egyenlegről lehet majd beszélni az EU-tagság kapcsán – hangoztatta a politikus.

Elnyomják a magyarokat a Felvidéken

„Amikor mérlegeljük, hogy mi történt az elmúlt években az unió kötelékein belül, akkor elsősorban nem az a kérdés, hogy az EU mit haladt előre, hanem az, hogy a magyar emberek hova jutottak szociálisan, közbiztonság tekintetében. Az elmúlt évek tanulságai azt mutatják, hogy nem jártunk jól az Európai Unióval” – fogalmazta meg a Jobbik álláspontját Szegedi Csanád, a párt EP-képviselője. Megemlítette: az EU-csatlakozás előtt „ígéretparádé” hangzott el, azt is mondták, hogy 2008-ra lesz euró Magyarországon – ez nem valósult meg. A határon túli magyaroknak sem lett jó – tette hozzá, mondván: a „meciari időket megszégyenítő módon” nyomják el a magyarokat a Felvidéken a szlovák nyelvtörvénnyel, tovább élnek a Benes-dekrétumok, nincs székely területi autonómia és nem vétóztuk meg Románia uniós csatlakozását, mikor pedig erre lehetőségünk lett volna, és most Szerbiával szemben is elkövetjük ugyanezt a hibát. Kijelentette: a Magyarországon megvalósult EU-s fejlesztéseket is lényegében a magyar adófizetők befizetéseiből állták, ezek töredéke került vissza ugyanis támogatásként Magyarországra.

Tabajdi Csaba ez utóbbi kijelentést határozottan cáfolta. „Tétszerűen nem igaz, hogy mi többet fizetnénk be, mint amennyit visszakapunk az uniótól, hiszen mi nettó haszonélvezői vagyunk az uniós forrásoknak. 2007–2013 között Csehország után a második legnagyobb – egy főre lebontott – uniós támogatást kapjuk a közös forrásból; nagyságrenddel nagyobb az, amit kapunk, mint amit befizetünk” – szögezte le a szocialista politikus.

LMP: Viták, de előnyök is járnak vele

A Lehet Más a Politika az európai integráció iránt elkötelezett formáció – mondta Mile Lajos, az LMP parlamenti képviselője, az európai ügyek bizottságának alelnöke. Uniós tagságával Magyarország visszatalált abba a közegbe, ahol egyébként is a helye volt – tette hozzá. Részese ezen túl egy gazdasági együttműködésnek és a világgazdaság egyik meghatározó piacának – ezek pedig a válságkezeléstől kezdve a kitörési pontok megtalálásáig szintén nagyon fontos szempontok. El kell ugyanakkor fogadni, hogy ez a tagság kötöttségekkel is jár, részesei vagyunk a vitáknak, és el kell viselni az együttműködéssel járó vitákat, bírálatokat is – szögezte le az LMP-s politikus.

Balla megjegyezte: Szegedi érvelésében „elég furcsa összehasonlítások” szerepeltek, de tény, hogy az EU-n belül vannak problémák és megoldandó feladatok. Viszont az uniós tagság egy annyira összetett kérdés, hogy nem lehet kijelenteni, hogy az egyik vagy másik szempont miatt egészében rossz lenne.

Romastratégia – a magyar elnökség prioritása

A romastratégia keresztülvitele az uniós elnökségünk egyik prioritása volt. Mennyiben lehet majd ez a koncepció hatékony megoldás, miközben látjuk, hogy ezen a téren itthon is komoly problémával küzdünk az utóbbi időben? Lehet-e mindezt uniós szinten is kezelni? – kérdezte a Heti Hírmondó a pártok képviselőit. Ez nem csak Magyarország problémája, a kisebbségek egymás mellett élése több országban is konfliktusos – reagált Balla, hozzátéve: fontos, hogy Magyarország ennek a stratégiának a tető alá hozását tűzte ki célul. A problémák kezelésében már az is egy jó irány, hogy egyáltalán megalkotnak egy ilyen stratégiát az unióban – tette hozzá.

Tabajdi kiemelte: a romák problémáinak megoldása során fontos szempont, hogy a többségé a nagyobb felelősség, hiszen ez bír gazdasági erővel, politikai érdekérvényesítő képességel – emellett a kisebbségnek is megvan természetesen a maga felelőssége. „A romastratégiát a magyar EU-elnökség egyik fontos sikerének tartom, amely természetesen közös mű, amelyen az Európai Bizottság is sokat dolgozott” – folytatta a szocialista EP-képviselő. Hozzátette: nem baj, ha van uniós roma stratégia, de a problémákat mégis országonként, helyi szinteken kell kezelni, a felvetődött kérdésekre programokat indítani. „Ehhez az unió módszertani-pénzügyi segítséget tud adni, de Gyöngyöspatán és Magyarországon dől el, hogy lesz-e integráció, a romák be tudnak-e illeszkedni”– nyilatkozta az MSZP-s EP-képviselő.

Az EU célja, hogy romastratégiát készítsen, jó, de az irány elhibázott – fogalmazott Szegedi a téma kapcsán. Ez pedig szerinte abból a „definiálási problémából” ered, miszerint a cigányság elnyomott, rossz helyzetben van. „A valódi probléma az, hogy a cigányság nem is keres kitörési pontokat a jelenlegi helyzetből” – szögezte le a jobbikos politikus, megjegyezve: a stratégia nem tanulással, munkával kíván segítséget nyújtani, hanem „nyakló nélkül, további pénzeszsákokat dobnak oda a cigányságnak, amelyeket különböző gyanús módszerekkel elosztanak”.

„Ehhez természetesen tőkére van szükség”

Vejkey Imre az elhangzottakra úgy reagált: a magyar elnökség legfontosabb prioritása volt az európai romastratégia kialakítása. Ennek célja pedig az, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadják a különféle nemzeti romastratégiák keretrendszerét, ami átfogó, uniós szintű stratégiát alkot majd. Kijelentette: az EU-n belül 10-12 millió roma problémáját próbálja enyhíteni a stratégia. A megoldások terén pedig az a magyar kormány álláspontja, hogy a gondokat az iskolázottság, a kultúra és a munka oldaláról kell megközelíteni. Ehhez természetesen tőkére van szükség, de ez természetes, hiszen befektetett pénz nélkül nem lehet eredményeket elvárni. A felzárkózástól várható eredmény pedig nemcsak a kisebbségi, hanem a többségi társadalmaknak is feltétlenül előremutató és jó lesz majd – szögezte le a KDNP-s politikus.

Mile a téma kapcsán leszögezte: előzőleg már elindult egy közös gondolkodás a romák problémáinak megoldására az EU-n belül, és nagyon helyes volt, hogy a magyar elnökség ezt a prioritásai közé vette. Kijelentette: erre a keretstratégiára – mint egyfajta iránymutatásra – mindenképpen szükség volt. Mi ugyanis hajlamosak vagyunk csak magyar viszonylatban értelmezni a romák ügyét – viszont láthattuk, a francia válság idején ez milyen következményekkel járhat – tette hozzá az LMP-s politikus. Tabajdi megjegyezte még: fontos lenne a demokratikus pártoknak önmérsékletet tanúsítani a romaügy kapcsán, és nem pártpolitikai kérdéssé tenni azt, mivel enélkül is nehezen kezelhető és oldható meg hosszú távon.

(DunaTV)