Világos lesz, hogy mit nem tolerálhat a rendőrség

Lehet, hogy amikor először találkozott vele, a rendőrség még nem tudta a megfelelő választ arra, ha visszaéltek a polgárőri jogosítványokkal és a gyülekezési joggal. A hétfői Btk.-módosítások és a polgárőrtörvény várható módosítása viszont már világossá teszik a testület számára, mi az, amit nem tolerálhat például a gyöngyöspataihoz hasonló esetekben – nyilatkozta Répássy Róbert az igazságügyi tárca igazságügyért felelős államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este.• Három évre is rács mögé kerülhet az „egyenruhás bűnöző”

Elég világosak az új szabályok – így reagált Répássy arra felvetésre, hogy vajon miként tudják majd betartani az új Btk.-szabályokat; a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület például már keresi a tovább működés lehetőségeit a törvényes keretek között. Az igazságügyért felelős államtitkár részletezte is a parlament által hétfőn elfogadott törvényi szigorításokat, első helyen említve a nemzeti-etnikai kisebbségek ellen elkövetett garázdaság bűntettének tényállását, melyet e csoportok tagjaiban félelmet keltve valósítanak meg elkövetők.

Kiemelte: ezt az új tényállást speciálisan a gyöngyöspataihoz hasonló eseményekhez szabva iktatták be a büntető törvénykönyvbe. Azokra a véleményekre, melyek szerint eddig is tiltotta a törvény, hogy a kisebbséghez tartozása miatt bárkit atrocitás érjen, és csupán be kellett volna tartani a már létezett szabályokat, az államtitkár úgy reagált: lehet, hogy a kriminológusok ezt állítják, de a bíróságok nem ezt állították.

„A bíróságok – láttuk a gyöngyöspatai események kapcsán – egyáltalán nem úgy reagáltak erre az ügyre. Ez azt mondatta velünk, hogy módosításra van szükség, mégpedig egy pontosabb tényállást kell beiktatni a Btk.-ba. A kifejezetten etnikai feszültségkeltés célzatával történő garázdaságra most ez az új szabály ad megoldást” – hangoztatta Répássy Róbert.

Polgárőrködés – csak a rendőrséggel megállapodás alapján

A másik új büntető törvénykönyvi tényállásról – amely azt szankcionálja, ha egy jogszabály által fel nem jogosított szervezet akar közbiztonságot, közrendet fenntartani – az államtitkár úgy nyilatkozott: eddig is világos volt, hogy csak az állam jogosult a törvények betartását és végrehajtását akár erőszakkal is kikényszeríteni; magángárdák és civil szervezetek nem. Ez a Btk.-módosítás és a polgárőrtörvény folyamatban lévő változtatása a polgárőr tevékenység formájában létezett kiskapukat is bezárja.

A jövőben ugyanis az végezhet polgárőr tevékenységet, aki a rendőrséggel együttműködési megállapodást köt, és csak az abban foglalt megállapodást végezheti – hangzott az interjúban. „A polgárőr tevékenység, amely a bűnmegelőzés és a közbiztonság szempontjából nagyon hasznos tevékenység, csak rendőrségi kontroll alatt működhet”– hangoztatta Répássy, aki szerint a dolognak eddig is így kellett volna működnie. Ám a jövőben még szigorúbban fogják kizárni a jogszabályok, hogy a polgárőr tevékenység révén, vagy annak leple, látszata alatt próbáljanak etnikai feszültséget kelteni, vagy bármilyen, közbiztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatni.

Mi dönt a határeseteknél?

A közelmúltban a Jobbik az egyik településen – egy gyilkosság hatására – erőszak elleni demonstrációt tartott. Ez beleférhet abba a „valamely csoportban-kisebbségben félelmet keltő tevékenység” kategóriába, holott ezt politikai demonstrációnak hirdették meg. Ezeket az eseteket hogyan tudják majd kezelni? – kérdezte a Közbeszéd.

Világossá kell tenni, hogy az egyesülési és gyülekezési jog mindig csak békés cselekményre irányulhat – reagált Répássy, aki elismerte: a verbális bűncselekményekkel, a sértegetésekkel szemben a Btk. más szabályaiban kell keresni a megoldást. A politikus emlékeztetett rá: ha valaki egy félelemkeltő, erőszakos cselekedetet nagy tömegben követ el, ezt nem hagyhatja a jog szó nélkül. „Van egy határ, ahol a gyülekezési jog gyakorlása mások szabadságjogaiba ütközik – ilyenkor a rendőrségnek ráadásul feloszlatási kötelezettsége is van” – hangzott a nyilatkozatban.

Fel van-e készülve erre a rendőrség? Éppen Gyöngyöspata kapcsán érték kritikák a rendőröket, miszerint megelőzhető lett volna az ottani összetűzés, ha a rendőrség időben, kellő módon lép fel, és olyan bizonyítékokat gyűjt, ami alapján a bíróság képes szankcionálni – vetette fel a Közbeszéd.

Most már felkészült a rendőrség. Lehet, hogy, mikor első alkalommal találkozott a problémával, hogy visszaélnek a polgárőri jogosítványokkal és a gyülekezési joggal, még nem tudta a megfelelő választ – hangoztatta Répássy Róbert, aki úgy látja: a szabálysértési törvény módosításával és részben a büntetőjogi megoldással elég világos utasítást kapott a rendőrség, hogy mely magatartást nem tolerálhat. Az államtitkár elismerte: a helyszínen döntési joggal bíró rendőri vezetőnek továbbra is nagy lesz a felelőssége, mivel el kell döntenie, hogy meddig terjed a gyülekezési jog, és hol kezdődik a törvénytelenség.

„A Jobbik politikai pecsenyesütögetése nyilvánvaló”

Annak mi az üzenete az ön olvasatában, hogy az LMP és az MSZP is megszavazta a Btk.-módosítást, a Jobbik viszont nemmel szavazott? – kérdezte a Közbeszéd. A Jobbik helyzete érthető, mivel politikailag ő támogatja ezeket a magukat polgárőrnek nevező gárdistákat; a párt részéről tehát a politikai pecsenyesütögetés eléggé nyilvánvaló – hangzott az államtitkári válasz. A másik két ellenzéki párt döntését úgy értékelte Répássy, hogy azok régóta azon az állásponton vannak, miszerint fel kell lépni ezekkel a cselekményekkel szemben, legfeljebb a módszerekben és a jogi megoldásban van a vita velük. „Mindkét ellenzéki párt elmondta, hogy ők ugyan az irányokkal egyetértenek, ám a konkrét megoldással nem – de mégis, hogy valami történjen végre, ezért megszavazzák ezt a szabályt, így kilencvenszázalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés” – hangoztatta az igazságügyért felelős államtitkár a Közbeszéd stúdiójában.

A bírói függetlenség nem sérülhet

Mi igaz azokból az információkból, hogy az új alkotmány nyomán annyira átszervezik a bírói rendszert, hogy 2012-től már nem Baka András lesz a Legfelsőbb Bíróság vagy a Kúria elnöke? Illetve abból, hogy számos döntés – költségvetés, bírói vezetők kinevezése – átkerül az igazságügyi tárcához, és az átalakítási folyamat koordinálásával Áder Jánost bíznák meg, hazahívva őt az Európai Parlamentből? – kérdezte a Közbeszéd. Nem tudok ilyen döntésekről – reagált Répássy. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy az új alaptörvény részben kötelezettséget ró a bírói szervezetre vonatkozó törvények tekintetében – ilyen például a Kúria átnevezése –, és megnyit bizonyos lehetőségeket. Például, hogy a bírósági igazgatásban az igazságügyi minisztérium is részt vegyen – mondta az államtitkár.

„Sietve leszögezem, hogy csak európai modellek képzelhetők el. Európában több országban is részt vesznek az igazságügyi minisztériumok a bírósági igazgatási tevékenységben. Egy közös ezekben a modellekben: a bíró ítélkezési függetlensége garantált. Ezt Magyarország új alaptörvénye garantálja. Megint más kérdés, hogy kinek kell az igazságszolgáltatás infrastruktúráját, a bíróságokat igazgatni. Ez elválasztandó attól a kérdéstől, hogy a bíró független és csak a törvénynek van alárendelve” – szögezte le Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a Közbeszéd stúdiójában.

(DunaTV)