A nem hagyományos biztonsági kihívásokról tárgyalnak

Nem hagyományos biztonsági kihívásokról, köztük földrengések, árvizek és nukleáris katasztrófák elhárításáról és kezeléséről lesz szó hétfőn és kedden Gödöllőn az Ázsia–Európa Találkozón (Asem); a témának szomorú időszerűséget adnak az idei ázsiai események – mondta Martonyi János külügyminiszter a tárca csütörtöki háttérbeszélgetésén.

A miniszter elmondta, hogy ez lesz a féléves soros magyar EU-elnökség legnépesebb rendezvénye, amelyre 48 ország küldöttei érkeznek. A 27 uniós országon, továbbá két szervezeten, az Európai Unión és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségén (ASEAN) kívül 19 ázsiai állam képviselteti magát, közülük 17 külügyminiszteri szinten. Összesen 33-35 külügyminiszter érkezik Magyarországra.

Martonyi János elmondta, hogy az Asem keretében kétévente rendeznek csúcstalálkozókat az állam- és kormányfők részvételével – tavaly Brüsszelben volt ilyen –, a közbülső években tartják a külügyminiszteri találkozókat, ennek ad otthont Gödöllő is. Megjegyezte, hogy a mostani tanácskozás helyszíne nem volt egyértelmű, ezért Budapestnek lobbiznia kellett, mivel a lisszaboni szerződés rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült, hogy a találkozót Brüsszelben tartsák meg. Végül azonban olyan döntés született, hogy a korábbi gyakorlatot folytatva a soros EU-elnök ország adja a helyszínt.

A gödöllői tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg, az eseményen Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve a magyar külügyminiszter elnököl. Martonyi János elmondta, hogy a nem hagyományos biztonsági kihívások mellett napirenden lesznek a gazdasági-pénzügyi kockázatok is, az euróövezet problémái, valamint az ázsiai gazdaság gondjai. Az Asem-együttműködés a biztonsági-politikai, valamint a gazdasági kérdéseken kívül a társadalmi-kulturális kérdéskörre is kiterjed, utóbbi megvitatásában részt vesznek nem kormányközi szervezetek is – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Asem-csoport adja a világ GDP-jének 60 százalékát és a Föld népességének több mint felét.

A magyar diplomácia irányítója elmondta, hogy a kétnapos tanácskozás alkalmából 9-10 kétoldalú találkozót tart, lényegében minden jelentős ázsiai ország külügyminiszterével tárgyal. Kiemelte, hogy a japán külügyminiszter is el tud jönni Magyarországra, miután a japán kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt elutasították.

Bakos Piroska EU-elnökségi szóvivő érdekességként említette, hogy az Asem-találkozó idejére imaszobát alakítanak ki a Gödöllői Királyi Kastélyban a muzulmán delegációk részére, a tanácskozásnak várhatóan 15-20 ilyen résztvevője lesz.

A Külügyminisztérium korábban úgy tájékoztatott: az Asem konzultációs fórum, amelyen nem születnek konkrét döntések és kötelezettségvállalások, a cél a felmerülő kérdések „beazonosítása”. Az Asemet Franciaország és Szingapúr kezdeményezésére 1996-ban hozták létre, azután, hogy a 90-es évek elejétől egyre nyomasztóbbá vált az Európa és Ázsia közötti konzultációs fórum hiánya a globális erőközpontok közötti kommunikációban. Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vált az Asem tagjává.

(MTI)