Botrányszaga van a taszári repülőtér eladásának is

Az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálata szerint az értékbecslésben szereplő ár alatt értékesítették a taszári repülőteret; Budai Gyula ezt a reptér privatizációjával kapcsolatban folytatott vizsgálata során állapította meg. Jelentésének összefoglalóját csütörtökön juttatta el az MTI-hez.

MNO
2011. 06. 02. 11:25
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormánybiztos emlékeztetett, az ügyben a kaposvári önkormányzat kezdeményezésére folytatott vizsgálatot, amelynek eredményét megküldi a somogyi megyeszékhely fideszes polgármesterének, Szita Károlynak, aki – mint hozzátette – dönthet majd arról, jogi útra tereli-e az ügyet.

Budai Gyula a jelentés összefoglalójában azt írja, hogy „az üggyel esetlegesen kapcsolatba hozható kormányzati személy, Kolber István miniszterelnöki megbízott érintettségére tekintettel az egyes döntések meghozatalának és a pályázati eljárások lefolytatásának körülményeit – megkeresésem alapján – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelenleg is vizsgálja”.

Az elszámoltatási kormánybiztos felidézte: az amerikai haderő 2005-ös kivonulása után a taszári repülőtér üzemen kívüli bázissá vált, további működtetésére a honvédség nem tartott igényt. Akkor az MSZP-s Kolber István mint a repülőtér hasznosításáért felelős miniszterelnöki megbízott a lehetséges fejlesztések közül a „Kontinensközi áruforgalomra alapozott repülőtér, multimodális logisztikai szolgáltató központ és termelő, fejlesztő bázis” koncepciójának megvalósítása mellett döntött.

Az első értékbecslés szerint a repülőtéri ingatlanegyüttes nettó forgalmi értéke 1,68 milliárd forint, a környezeti kár várható elhárítási költsége pedig 700 millió forint volt. A második, immár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megbízásából készített becslés a terület nettó forgalmi értékét 2,14 milliárd forintban rögzítette, amelyből az úgynevezett A rész 2,066 milliárdot, az egyetlen különválasztott, Orci településen lévő ingatlan alkotta B rész pedig 70 millió forintot ért – olvasható a jelentésben.

A megadott határidőn belül érkezett három pályázat közül – írta Budai Gyula – a kaposvári szocialista frakció tagja, Polyák József tulajdonában álló Kapos Busz Kft. kizárólag a 70 millió forintra becsült B részre nyújtott be pályázatot. A kft. 64 millió forintról szóló ajánlattétele után az MNV aktualizáltatta az értékbecslést, amelynek alapján hatmillió forinttal csökkent az ingatlan értéke, „ily módon a kft. által meghatározott ajánlati ár teljes mértékben megfelelt a pályázati kiírás elvárásainak, s ezáltal a B rész már ebben a pályázati körben önállóan is értékesíthetővé vált” – írta a politikus, aki szerint az értékesítésre vonatkozó feltételek kidolgozása a kezdetektől fogva irányított volt.

Eredménykényszerben voltak a döntéshozók

Az A résszel, vagyis a repülőtéri ingatlanegyüttessel kapcsolatos pályázatot megnyerő Ugarde Kft. ajánlatát a még korábbi pályázati eljárás során előnytelennek minősítették, majd annak ellenére, hogy a cég az eredeti pályázatához képest egyáltalán nem változtatott ajánlatán, az újabb eljárásban a változatlan formában benyújtott ajánlatot már megfelelőnek találták a szerződéskötésre – folytatta megállapításait Budai Gyula.

Közlése szerint az ajánlati összeg még ekkor is körülbelül 50 millió forinttal a vagyonértékelésben megállapított érték alatti volt, „ráadásul a második fordulós tárgyalás során a befektető semminemű többletkötelezettséget nem vállalt, a polgári terminál hasznosításától gyakorlatilag évekre elzárkózott, az önkormányzatokkal konkrét együttműködést nem tervezett, a külső infrastruktúra-fejlesztésben pedig szintén nem kívánt részt venni”. Úgy véli, feltehető, hogy a döntéshozók az ismételt pályáztatás során „eredménykényszerben” jártak el, amikor mindezek ellenére eredményesnek mondták ki a pályáztatást.

A kormánybiztos hozzátette: tekintettel arra, hogy a korábban befizetett pályázati biztosítékon felüli vételárat a vevő nem fizette meg határidőig, a vagyongazdálkodási tanács a jogszabályok alapján – „amelyet külső véleményezőként a miniszterelnöki megbízott nem támogatott” – kimondta a szerződéskötés meghiúsulását.

Az ügyben Budai Gyula hivatalának tudomása szerint az Ugarde Kft. polgári jogi igényének érvényesítésére jogi lépéseket tett, és keresetet nyújtott be az állammal szemben. „A hasznosítást mindenesetre a folyamatban lévő per egyértelműen befolyásolja, amely a pillanatnyilag is folyamatosan romló állapotú létesítmények értékének további csökkenéséhez, ezzel az esetleges későbbi értékesítés elnehezüléséhez vezet” – jegyezte meg Budai Gyula.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.