105 milliárddal csökkentek a terhek

Eddig 105 milliárd forintnyi tehercsökkentés valósult meg abból a programból, amellyel 500 milliárddal csökkentené a kormány a vállalkozások bürokratikus terheit – közölte a kabinet szerdai ülése után a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki beszámolt arról is: július 30-ával léphet hatályba az árfolyamrögzítést előíró szabályozás.• A kis- és középvállalkozások 30 százaléka javulást vár

Kovács Zoltán a vállalkozások terheinek csökkentésével kapcsolatban a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon egy átlagos vállalkozót háromszor akkora bürokratikus teher sújt, mint európai uniós versenytársát. Álláspontja szerint az 500 milliárdos tehercsökkentő program célja a magyar vállalkozások versenyképességének javítása. Az ebből már megvalósult 105 milliárd forintos csökkenés részben jogszabályi formában történt meg, részben pedig ténylegesen is – tette hozzá, példaként említve a könyvvizsgálati értékhatár emelését, az adózás rendjéről szóló különböző jogszabályok egyszerűsítését és a vendéglátói standoltatás megszüntetését, illetve egyszerűsítését.

A kabinet szerdai tanácskozásán szóba került az ötpontos otthonvédelmi akcióterv is – tájékoztatott az államtitkár, közölve, hogy jó ütemben halad az eszközkezelő felállítása; a működtetéshez szükséges források átcsoportosításának határidejéül július 31-ét jelölte ki a kormány. Az eszközkezelő a forrásbiztosítást követően 30 napon belül jöhet létre. Beszámolt arról is, hogy július 30-ával hatályba lép a devizaalapú lakáshitelek árfolyamrögzítését előíró szabályozás. A szociális családiház-építési programmal kapcsolatos elképzelések „jelenleg formálódnak” – jegyezte meg Kovács.

Elmondta, a kormányülésen ugyancsak téma volt a nemzeti egységes kártyarendszer kialakítása, amellyel összefüggésben a kormány november 30-át szabta meg határidőnek, ameddig ki kell dolgozni a kártyarendszer feltétel- és finanszírozási rendszerét, amelynek bevezetése 2012 első felében várható. Kovács Zoltán kifejtette: az új szisztéma célja, hogy a most forgalomban lévő, az állam által kibocsátott különböző okmányok egységesüljenek, hosszabb távon pedig egy multifunkcionális kártyában „tudjanak testet ölteni”. Az érintett okmányok között említette a jogosítványt, a személyi igazolványt, a taj-kártyát és a diákigazolványt.

Az államtitkár a Mol–INA-ügyet érintő kérdésre azt mondta: nem kívánja kommentálni, ahhoz a kormánynak sem formálisan, sem informálisan nincs köze. Megismételve Orbán Viktor miniszterelnök keddi szavait, mindössze annyit közölt, a magyar állam mint tulajdonos egyértelműen kijelentette, hogy a Mol–INA-szerződés semmiféle felülvizsgálatáról nem lehet szó.

Kovács Zoltán a Mol–INA-ügyhöz hasonlóan a volt titkosszolgálati vezetők ügyéhez sem kívánt megjegyzést fűzni. Az ügy titkosítását érintő kérdésre annyit mondott, hogy a törvények egyértelműen szabályozzák, hogyan kell eljárni államtitkokat, bizalmas adatokat, iratokat érintően. Hozzátette, az érintettek ügyvédjeinek megszólalásai azt bizonyítják, hogy olyan ügyről van szó, amely indokolja az ilyen típusú eljárást.

Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP szerint a kormány egységes nemzeti pénztárt hozna létre a kormánytisztviselőknek, köztisztviselőknek és állami alkalmazottaknak, s ez kasztosodáshoz, illetve több önkéntes egészségpénztár megszűnéséhez vezethet, Kovács Zoltán azt közölte: nem tud róla, nem szerepelt a kormány előtt ilyen terv. Kijelentette ugyanakkor: a valódi magánnyugdíjpénztárakat semmi nem veszélyezteti Magyarországon.

(MTI)