A titkosítás kapcsán az ügyvédek álláspontja sem egységes + Videó

Nincs szerepe a kormánynak abban a kormányszóvivőt helyettesítő kommunikációs államtitkár szerint, hogy milyen mélységben és hány évre titkosítják annak a büntetőügynek a részleteit, amelyben volt titkosszolgálati vezetők is gyanúsítottak. Kovács Zoltán a védői nyilatkozatok alapján úgy gondolja, indokolt kizárni a nyilvánosságot 80 évre. Az ügyvédek álláspontja azonban nem egységes, a volt hírszerzőtiszt szerint pedig a titkosítás akár károkat is okozhat Magyarország nemzetközi kapcsolataiban.

Államtitok – ez a szó hangzott el leggyakrabban a volt titkosszolgálati vezetőket érintő büntetőügyben az elmúlt egy hétben. Hallgat a részletekről a nyomozást végző Budapesti Katonai Ügyészség, hallgatnak a gyanúsítottak, és hallgatnak a politikusok is. A Nemzetbiztonsági Bizottság hétfőn hallgatta meg az illetékes hatóságok képviselőit. A bizottsági jegyzőkönyvet 80 évre titkosították. Az ügy nyilvánosságra kerülése állítólag súlyosan károsítaná a közérdeket.

A Hír TV Célpont című műsorának nyilatkozó volt hírszerzőtiszt szerint a hatóságoknak meg kellene mondaniuk, hogy milyen üggyel összefüggésben gyanúsították meg állam elleni bűncselekménnyel Szilvásy György volt titokminisztert és a Nemzetbiztonsági Hivatal két volt főigazgatóját. Ellenkező esetben elkezdődnek a spekulációk – érvelt Földi László, aki hozzáfűzte azt is: „a spekulációk között vannak olyan mondatok, amelyek már esetleg Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerét is érinthetik, tegyük hozzá, nem előnyösen”.

A Földi László álláspontjával szembesítette a Hír TV a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt, aki átmenetileg a kormányszóvivői tisztséget is ellátja.

„A törvények egyértelműen szabályozzák, hogy pontosan hogyan kell eljárni államtitkokat, illetve bizalmas adatokat, iratokat és ügyeket érintően” – közölte Kovács Zoltán, hozzátéve: „azt gondolom, hogy a kormány ebben az ügyben megint csak nem érintett, hiszen ebben formálisan és informálisan szerepe nincs, úgyhogy ezt nem szeretném kommentálni. Azt gondolom, hogy ahogy az ügyvédek ebben az ügyben megszólaltak – mármint hogy a vádlottak, illetve az eljárás alá vontak ügyvédjei –, azért azt bizonyítja, hogy olyan ügyről van szó, ami indokolja az ilyen típusú eljárást”.

A bűnpártolással gyanúsított Laborc Sándor védője, Zámencsik Péter valóban úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Köztársaság érdekei megkívánják a titkosítást. Szilvásy György védőjének némiképp más az álláspontja.

Sebes Péter azt mondta: „kértem a katonai ügyészséget hivatalosan és írásban, hogy mentesítse az államtitok-védelem alól legalább azt a jegyzőkönyvet, amiben Szilvásy úr részletes vallomást tett, és amiben benne van a gyanúsítás is, nekem ugyanis az a meggyőződésem, hogy abban semmilyen államtitok nincs”. Hozzáfűzte: „hogy a többi irat tartalmaz-e államtitkot vagy sem, arról nekem fogalmam sincs, de hogy ezt a jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozzák, az elsősorban Szilvásy úr érdeke lenne”.

Az ügynek a három volt titkosszolgálati vezető mellett van egy negyedik gyanúsítottja is. Róla annyit tudni, hogy előzetes letartóztatásba helyezték. A kiléte viszont államtitok.

(HírTV)