A titkosítás kapcsán az ügyvédek álláspontja sem egységes + Videó

Nincs szerepe a kormánynak abban a kormányszóvivőt helyettesítő kommunikációs államtitkár szerint, hogy milyen mélységben és hány évre titkosítják annak a büntetőügynek a részleteit, amelyben volt titkosszolgálati vezetők is gyanúsítottak. Kovács Zoltán a védői nyilatkozatok alapján úgy gondolja, indokolt kizárni a nyilvánosságot 80 évre. Az ügyvédek álláspontja azonban nem egységes, a volt hírszerzőtiszt szerint pedig a titkosítás akár károkat is okozhat Magyarország nemzetközi kapcsolataiban.

MNO
2011. 07. 06. 19:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Államtitok – ez a szó hangzott el leggyakrabban a volt titkosszolgálati vezetőket érintő büntetőügyben az elmúlt egy hétben. Hallgat a részletekről a nyomozást végző Budapesti Katonai Ügyészség, hallgatnak a gyanúsítottak, és hallgatnak a politikusok is. A Nemzetbiztonsági Bizottság hétfőn hallgatta meg az illetékes hatóságok képviselőit. A bizottsági jegyzőkönyvet 80 évre titkosították. Az ügy nyilvánosságra kerülése állítólag súlyosan károsítaná a közérdeket.

A Hír TV Célpont című műsorának nyilatkozó volt hírszerzőtiszt szerint a hatóságoknak meg kellene mondaniuk, hogy milyen üggyel összefüggésben gyanúsították meg állam elleni bűncselekménnyel Szilvásy György volt titokminisztert és a Nemzetbiztonsági Hivatal két volt főigazgatóját. Ellenkező esetben elkezdődnek a spekulációk – érvelt Földi László, aki hozzáfűzte azt is: „a spekulációk között vannak olyan mondatok, amelyek már esetleg Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerét is érinthetik, tegyük hozzá, nem előnyösen”.

A Földi László álláspontjával szembesítette a Hír TV a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt, aki átmenetileg a kormányszóvivői tisztséget is ellátja.

„A törvények egyértelműen szabályozzák, hogy pontosan hogyan kell eljárni államtitkokat, illetve bizalmas adatokat, iratokat és ügyeket érintően” – közölte Kovács Zoltán, hozzátéve: „azt gondolom, hogy a kormány ebben az ügyben megint csak nem érintett, hiszen ebben formálisan és informálisan szerepe nincs, úgyhogy ezt nem szeretném kommentálni. Azt gondolom, hogy ahogy az ügyvédek ebben az ügyben megszólaltak – mármint hogy a vádlottak, illetve az eljárás alá vontak ügyvédjei –, azért azt bizonyítja, hogy olyan ügyről van szó, ami indokolja az ilyen típusú eljárást”.

A bűnpártolással gyanúsított Laborc Sándor védője, Zámencsik Péter valóban úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Köztársaság érdekei megkívánják a titkosítást. Szilvásy György védőjének némiképp más az álláspontja.

Sebes Péter azt mondta: „kértem a katonai ügyészséget hivatalosan és írásban, hogy mentesítse az államtitok-védelem alól legalább azt a jegyzőkönyvet, amiben Szilvásy úr részletes vallomást tett, és amiben benne van a gyanúsítás is, nekem ugyanis az a meggyőződésem, hogy abban semmilyen államtitok nincs”. Hozzáfűzte: „hogy a többi irat tartalmaz-e államtitkot vagy sem, arról nekem fogalmam sincs, de hogy ezt a jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozzák, az elsősorban Szilvásy úr érdeke lenne”.

Az ügynek a három volt titkosszolgálati vezető mellett van egy negyedik gyanúsítottja is. Róla annyit tudni, hogy előzetes letartóztatásba helyezték. A kiléte viszont államtitok.

(HírTV)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.