Degeszre eszem magam bármiből, ami elég olcsó

A gyorséttermekben való étkezés nem féltétlenül vezet egészségünk leromlásához, hiszen megfelelő mennyiségű testmozgással és következetes étrenddel kompenzálhatók a gyorsételek esetleges rossz hatásai. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy az ilyen jellegű vendéglátóhelyeken mit és milyen gyakorisággal fogyasztunk. Mindeközben egy friss amerikai kutatás bizonyítja, hogy egyre több az elhízott ember a nagy mennyiségben és sokszor bevitt rágcsálnivalók miatt.

A gyorséttermi étel tulajdonképpen egy átfogó kifejezés, nem teljesen hivatalos, inkább köznyelvi kategória. Idesorolható többek között a hamburger, a sült burgonya, a gyros, a pizza, olyan kínai és török, illetve egyéb nemzetközi konyha ételei, melyeket helyben, azonnali kiszolgálással kaphatunk, nem a hagyományos éttermi menü részeként. Ezek többsége zsírban, sóban gazdag, gyakran a klasszikus fogások egyszerűsített formái, hiszen például a kínai gyorséttermi ételekről közismert, hogy valójában a hagyományos kínai ételeknek csak enyhe másai, a magyar közízlésre átszabva – mondta el az MNO érdeklődésére Schmidt Judit dietetikus. Ha egy laikust megkérdezünk a gyorséttermek kínálatáról, nagy eséllyel azt mondja, hogy nem egészségesek ezek az ételek. Azzal azonban sokan nincsenek tisztában, hogy például egy hamburger elfogyasztása még nem egyenlő az egészségtelen étkezéssel.

Közvetlenül negatív hatása – folytatta a dietetikus – egyetlen ételnek nincsen (kivéve persze, ha az romlott vagy szennyezett), a gyakran hangoztatott rossz hatás a rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztás eredménye, de ez az amúgy egészségesnek nevezett ételeknél, élelmiszereknél is előfordulhat, elég, ha felhozzuk példának a vízmérgezést. Ha rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztunk ezekből a gyorséttermi ételektől, és mellette nem mozgunk rendszeresen, ha rosszul állítjuk össze az étrendünket, akkor túlsúly, elhízás a legvalószínűbb, ami kialakulhat a túlzott energia- és zsírfelvétel miatt. De fontos kiemelni, hogy nem egyetlen étrendi tényező okozza sem a túlsúlyt, sem az elhízást vagy az ezek következtében kialakuló cukorbetegséget, szív- és érrendszeri betegségeket. Példának okáért a gyorséttermi ételekhez felhasznált sómennyiség egy tényező lehet a magasvérnyomás-betegség kialakulásában, abban az esetben, ha ez gyakori, nagy mennyiségű fogyasztást jelent és az étrend és az életmód egyéb összetevői is ebbe az irányba hatnak.

Az időhiány is közrejátszhat

Arra a kérdésre, hogy mégis milyen pozitív élettani, egészségügyi vagy praktikus előnyökkel jár a gyorséttermi ételek fogyasztása, Schmidt Judit elmondta: „A gyorséttermi ételek praktikus oldala, hogy időt spórolnak meg, ami a mai rohanó világunkban szinte pénzben mérhető értéknek minősül. Ugyanakkor, aki ezekbe az éttermekbe bemegy, jó esetben tisztában van azzal, hogy nem egy kifejezetten egészséges étkezést bonyolít le. Az egészségügyi statisztikák és a táplálkozási felmérések adatai persze nem ezt mutatják, ezt információhiányként és az érdeklődés hiányaként fordíthatjuk le. Éppen ezért nagyon fontos minden korosztály folyamatos tájékoztatása, oktatása az egészségmegőrző étrend összeállításáról.”

De akkor miért választjuk a gyorséttermek kínálatát sokszor, még ha tisztában vagyunk is a veszélyeivel? A dietetikus szerint az étkezést és a választást sok minden befolyásolja, ugyanúgy, ahogy egyes káros szenvedélyeket is. Nem mindig az észérvek döntenek, előfordul, hogy sokkal inkább az adott pillanatban átélhető ízek, illatok számítanak. Az is előfordulhat, hogy valaki tényleg nem elég tájékozott az egészséges étkezés terén (ami persze elég megdöbbentőnek tűnhet a sok helyről érkező tájékoztatás mellett). Továbbá szempont lehet, hogy mi az, ami elérhető. Nemcsak anyagilag, hanem fizikailag is. Például nem biztos, hogy akad a környéken salátabár vagy egészségesebb összetételű szendvicseket árusító üzlet, enni viszont értelemszerűen kell. A megoldás az lehet, ha az ember előre megtervezi, hol fog enni, sőt, Schmidt Judit úgy véli, a legjobb, ha otthon főzünk vagy viszünk magunkkal enni- és innivalót.

Testmozgás és étrend – a mérleg másik oldala

Az egészségtelen táplálkozás előbb-utóbb egészségügyi problémákhoz vezethet, a leggyakoribbak az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás kialakulása, amely összefügg az elfogyasztott ételek túlzott energia-, só-, zsír- és cukortartalmával, azonban a szakértő szerint a gyorséttermi ételek rendszeres fogyasztása nagy eséllyel akkor vezethet ezen betegségek kialakulásához, ha mindezt nem kompenzáljuk rendszeres sporttal és más, kockázati tényezőket csökkentő étrendi összetevők fogyasztásával. Fontos a rendszeres testmozgás, a káros szenvedélyek kerülése, az egészségesebb élelmiszerek, ételek (zöldség, gyümölcs, hüvelyes, teljes kiőrlésű gabona, tej és tejtermékek, sovány húsok és halak, nem sózott olajos magvak) minél gyakoribb választása, valamint a túlzott sózás, a finomított cukor és liszt használatának kerülése, a vegyes, változatos, mértékletes étrend.

Arra a felvetésre, hogy hányszor „lehet” egy héten gyorsétteremben enni, Schmidt Judit elmondta, erre nincsenek kőbe vésett szabályok, mert attól függ, hogyan alakul a többi napok étkezése, mozgása. Ha igyekszünk a minimálisra szorítani, akkor heti egy, legfeljebb két alkalommal, de ajánlás erre nincsen és vélhetően nem is lesz.

Míg a cukor és a koffein függőséget okozhat, például csokoládé, kávé, kóla formájában, a gyorséttermi ételekhez való hozzászokás inkább lélektani függőség, nem élettani, egészségügyi jellegű, így például azért eszik valaki mindennap ott, mert szereti, nem azért, mert a teste azt kívánja – világított rá a dietetikus.

Ördögtől való?

Bár sokan hőzöngenek a hamburger- vagy chipsadó néven elhíresült termékadó miatt, mégiscsak érdemes kicsit körbetekintenünk a nagyvilágban és hazánkban is, mielőtt teljesen ördögtől valónak kiáltanánk ki ezt az ötletet.

Egy nemrég készült, a BBC honlapján közzétett tanulmány szerint a nassolás és az úgynevezett „supersizing” a diétázók és az egészséges életmódra törekvők legnagyobb ellensége. Ez a kijelentés még önmagában nem túl meglepő, viszont a tanulmány számszerűsített adatai már annál érdekesebbek.

Az Egyesült Államokban közel harmadával nőtt az átlagos napi kalóriabevitel az elmúlt 30 évben, elérve a 2374 kilokalóriát. A túlsúlyos emberek száma drasztikusan emelkedett sok nyugati-európai országban is 1970 óta. Az USA-ban, ahol a vizsgálatot végezték, minden harmadik felnőtt – több mint 72 millió ember – ma már elhízott. A University of North Carolina csapata a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években és az elmúlt évtizedben készült felmérések adatait elemezte. A vizsgálatban minden ételt és italt rögzítettek, amit az adott személy 24 óra alatt elfogyasztott. Egy amerikai állampolgár átlagos napi energiabevitele 1803 kilokalóriáról (1977–1978) 2374 kilokalóriára nőtt 2003–2006-ra. Csupán az elmúlt évtizedben az átlagos napi kalóriabevitel 229 kilokalóriával emelkedett.

Mennyire van szükség?

Számos tényező határozza meg az energiabevitelt; a kalóriák száma egy adott élelmiszerben (energiasűrűség), az elfogyasztott adag mérete és hogy hányszor eszünk vagy nassolunk a nap folyamán. A kutatók úgy vélik elsősorban a nagy adagok és a túl gyakori étkezés a felelős a negatív irányú változásért. Azt javasolják, az elhízás megelőzése végett kisebb adagokat kellene enni és kevesebbszer.

A nők napi energiaszükséglete 1600-3000 kilokalória, míg a férfiaké 2000-3500. Természetesen ez az érték egyénenként változó, testmagasságtól, kortól és testmozgástól egyaránt függ. De tekintve, hogy az emberek igen elenyésző része végez aktív testmozgást, sőt a többség ülő munkával keresi kenyerét, így az ő esetükben semmiképp sem szabad az energiaszükséglet felső tartományaiban gondolkodni és aszerint táplálkozni.

Az extra bevitel

Miheztartás végett érdemes kézbe kapni néhány hamburgeradóval sújtandó terméket. Egy liter szénsavas üdítőitalban megközelítőleg 400 kilokalória van, egy 100 grammos sós keksz 190 kilokalóriát tartalmaz, majd a listavezető természetesen a burgonyaszirom, melynek 90 grammos kiszerelése 483 kilokalóriával büszkélkedhet. Vagyis egy egyliteres üdítővel és egy zacskó chipsszel a napi energiaszükségletünk felét fedezzük.

Természetesen minden terméken szerepel a napi ajánlott mennyiség. Ez a burgonyaszirom esetében 24 g (körülbelül 14 darab), míg az üdítőnél 2,5 deciliter. Ennek ellenére a mozikban továbbra is a félliteres üdítő a legkisebb, amit kérni lehet, és – akárcsak a gyorséttermekben – akkor jársz jól, ha a közkedvelt nachosból is a nagyobb adagot veszed meg, mely jócskán több az ajánlott napi bevitelnél. Így igazán könnyű túlfogyasztásra sarkallni a roppantul árérzékeny magyar vásárlókat.

Azt már csak zárójelben: szinte lehetetlen vegetáriánus ételeket rendelni az interneten. Itthon a legtöbb étterem hús nélküli választéka még mindig kimerül a rántott zöldségekben, sajtban, és esetleg néhány főzelékben.

Egyértelmű, hogy radikális változásra van szükség a táplálkozási szokásokat illetően. Itt az ideje, hogy elérhető áron jó minőségű élelmiszert lehessen vásárolni, és véget érjen a „degeszre eszem magam bármiből, ami olcsó” típusú gondolkodás.