Megteremteni az összhangot

A nyugdíjpénztárak ügyében készült határozattervezet tárgyalását még a nyári szünet előtt megkezdjük – mondta lapunknak az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn megválasztott elnöke. Paczolay Péter közölte: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kérdése az alaptörvény januári hatálybalépése után is felvetődhet, mégpedig az új jogintézmény, a bírói döntések felülvizsgálatát kezdeményező alkotmányjogi panasz formájában. – Örömmel és bizakodással látok munkához – tette hozzá az elnök, hangsúlyozva, hogy új alkotmánybíráskodást kell kiépíteniük.

Ön az Alkotmánybíróság első olyan elnöke, akit nem a bírák, hanem az országgyűlési képviselők választottak meg. Sólyom László, Németh János, Holló András, Bihari Mihály és korábban ön is a bírák szavazatával nyerte el az elnöki pozíciót. A kétharmados parlamenti szavazatarány több jogot, nagyobb tekintélyt ad az elnöknek?

– A választás módját illetően a nemzetközi gyakorlatban két modell ismeretes. Az egyikben a bírói testület választja meg a vezetőt, a másikban egy külső tényező, legtöbbször a parlament. Ausztriában például a kormány nevezi ki az AB elnökét. A két módszert nagyjából fele-fele arányban alkalmazzák az országok, tehát egyikről sem lehet azt állítani, hogy ne felelne meg az európai igénynek. A közvéleményben mindemellett nagy figyelmet keltett az elnökválasztás húsz éve változatlan szabályainak a módosítása. A stabilitást szerintem főként az növeli, hogy az elnök megbízatása nem három évig, hanem az alkotmánybírói mandátuma végéig tart. Esetemben ez nem egészen négy év lesz, hiszen 2015-ben lejár az alkotmánybírói megbízatásom, de előfordulhat, hogy később mások tizenkét évig töltik be a vezetői tisztséget. Megítélésem szerint a bizalom, a tisztelet, az elfogadottság alapvető feltétele az elnöki munkának. Remélem, hogy mindezt a nagyobb létszámú testületben is ki tudom majd vívni magamnak – a teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.