– Valóban erősebb lett Európa a magyar elnökség tevékenysége révén?
– Több szempontból kell értékelni, hogy Európa valóban erősebb lett-e a magyar elnökség révén. Egyik oldalon a gazdasági kérdéseket kell számba venni, ahol az elhúzódó válság rávilágított arra, hogy pénzügyi-gazdálkodási szempontból meg kell újítani az uniót. Ebből a szempontból több olyan döntés született a magyar elnökség alatt (gazdasági kormányzás, európai szemeszter), amely megmutatta annak lehetőségét, hogy az európai közösség megerősödjön. Másik eredmény, hogy a bővítési fáradság leküzdésével, Horvátország csatlakozásával az unió tovább erősödhet. A horvát tárgyalások lezárása azért is nagy eredménye az elnökségünknek, mivel köztudott a két ország jó viszonya.
Másrészt erősebb lett az európai közösség azzal, hogy rá tudtunk mutatni olyan problémákra, amelyek nem csak Magyarországot érintik. Ezek közé tartozik első helyen a romastratégia megalkotása, hiszen ez egy olyan keretstratégia, amelyet az egyes nemzetek a saját problémáikkal feltöltve képesek lesznek a romák a felemelkedését megvalósítani. Mindez nem azt jelenti, hogy valamilyen idilli képet látnánk, de ezekben a kérdésekben elért eredmények javítottak a kontinens pozícióján. Ezekkel a tényekkel nehéz vitázni, de ha Orbán Viktor miniszterelnök hozzászólásait nézzük, akkor látjuk, hogy még óriási kihívások előtt áll az Európai Unió.
Ezeket a bajokat mi fölvetettük, és a jövőben ennek a megoldása révén tovább erősödhet. Sikerült hozzájárulnunk az energiastratégia, a Duna-stratégia továbbviteléhez is, bár ezek a korábbi elnökségek alatt születtek. Amiket mi korábban prioritásként kitűztünk, sikerült eredményesen folytatni és véghezvinni. Ebben nagy szerepe volt, annak a rendszernek, amit a magyar elnökség az elmúlt egy év folyamán kialakított. Nagyon komoly munkán vagyunk túl, amelyben az európai közösség erősödött, de Magyarország is megtanulta, hogyan kell nemzeti érdekeit Brüsszelben képviselnie.
– Melyek ezek a magyar érdekek?
– Vannak olyan folyamatok, amelyek nincsenek lezárva, többek között a közös agrárpolitika jövője. Fazekas Sándornak ezzel a témával nagyon sok gondja volt az elmúlt fél évben, mivel rengeteg az ellenérdek és a sajátos megközelítés. A tanácsi álláspont kialakításában nagyon komoly munkát végzett a magyar elnökség, hogy az ellentétek csituljanak. Sikerült ebben a többségi szavazást igénylő témában húsz országot a tanácsi álláspont mellé állítani, ami nagyon komoly eredmény. Magyarországnak a jövőben ebben a témában meg kell találnia a saját helyét. Érdemes beszélni arról is, hogy az elnökségnek hogyan sikerült élelmiszer-biztonsági vészhelyzetekre reagálnia (uborka, babcsíra), mivel ezekben a szituációkban láthattuk, hogyan lehet a legjobb eredményeket elérni. Nagyon szimpatikus volt, ahogy Fazekas miniszter ezekben az ügyekben eljárt, és sikerült elérnünk, hogy a magyar gazdálkodók is kárpótláshoz juthatnak. Ilyen ügy az energiapolitika és az elkezdett stratégiák, amelyeket folytatnunk kell a jövőben is. Most már tudjuk, hogy azokban az ügyekben, amelyeket mi koordináltunk, a jövőben számítani fog a véleményünk.
– Sokak véleménye szerint az Európai Unióban az elnökségi pozíció betöltése után tekinthetők teljes jogú tagnak az újonnan csatlakozók. Nekünk sikerült „nagykorúvá” válnunk?
– A nagykorúság ebben a helyzetben mindenképpen megvalósult, mivel úgy is sikerült az eltervezett menetrendhez tartanunk magunkat, hogy rendkívüli eseményeket is sikerült kezelnünk. Az eltervezett elnökségi programot „megfűszerezték” az észak-afrikai forradalmak, a tavaszi japán földrengés és atomkatasztrófa, amely természetesen befolyásolta a nemzetközi piacokat is. Kezelni kellett az eurózóna válságát, mivel olyan mennyiségű adósságot halmoztak föl bizonyos országok, amelyet sokak szerint képtelenek menedzselni. Ezek a válságok, amelyek folyamatosan jöttek, nemcsak nagykorúvá tették hazánkat, hanem egy komoly, felelősségteljes gondolkodású felnőtté is. Bár ez nem jelenti azt, hogy bármilyen szempontból túl lennénk a bajokon, de megtaláltuk azokat a kezdő lépéseket, amelyek révén el lehet indulni egy fejlődési irányba.
– Milyen erőket kellett meggyőzni a horvát csatlakozás kapcsán, és van-e jövője a további bővítésnek?
– Az európai közösségen belül le kellett küzdeni egy bővítési fáradtságot, amely nem abban jelentkezett, hogy bizonyos tagországok ellenzik a belépést, hanem többen nem szurkoltak nekik ebben a folyamatban. A magyar elnökségnek sikerült lezárnia a hátramaradt fejezeteket, és azokat a véleményeket is megváltoztatnia, hogy a belső válságokkal küzdő uniónak szüksége van-e még egyáltalán egy országra. A belső bajokat kellett kezelni és emellett végigkísérni a horvát fejezetek lezárását. A bővítés nemcsak egy újabb ország csatlakozását, hanem az egész közösség erősödését jelenti. Bízom benne, hogy a Nyugat-Balkánon ez a folyamat a következő években is le fog játszódni. Reméljük, az ő csatlakozásuk is el fog indulni, és nem lesz újabb bővítési fáradtság. Nagyon feszített és kemény munka volt, hogy az uniós belső ügyek mellett tudtuk kezelni a horvát csatlakozás ügyét is.
– Mely területeken tehettünk volna többet az elmúlt fél évben?
– A magyar elnökség nagyon nehezen indult, mivel az előkészületek is a kormányváltás után gyorsultak föl. Az elképzelt prioritások nagyrészt megvalósultak. Fél év alatt nagyon nehéz megoldani minden problémát, de az biztos, hogy nagyon ambiciózus célokkal vágtunk neki az elnökségnek. Ami nem a mi hibánk, de a munkánkat mindenképpen nehezítette, az az európai gazdasági-pénzügyi válság. Ezeket a kérdéseket koordinálni kellett, de ez nem az elnökséghez köthető ügy. Szerettük volna, ha arról szóltak volna a hírek, hogy megindult a növekedés az unióban, de egyelőre csak stagnálásról beszélhetünk. Annyi mindenképpen biztos, hogy az egyik tanulság az, hogy minél több embert kell bevonnunk a munka világába. Ez azt jelenti, hogy a termelésben való munkát kell megteremtenünk, ami munkahelyeket és gazdasági erősödést jelenthet. Nagyon sok tanulság volt az elmúlt fél évben, amely jobb lett volna, ha nem a mi vezetésünk idejére esik.
– Hogyan értékeli azokat a véleményeket, hogy az elnökséget követően hazánkat „el kell szigetelni”?
– Ha megnézzük, hogy a két politikus melyik pártcsaládba tartozik, jól látható ennek a megjegyzésnek a pártpolitikai vonulata. A magyar elnökség, amely mögött egy kétharmados támogatottságú kormányzás zajlik, nagyon sok ellendrukkerrel rendelkezik. Ez egy nagyon szerencsétlen kijelentés volt a szlovén miniszterelnök részéről, amely egy informális beszélgetésen hangzott el. Az ember ne legyen haragtartó, de érdemes föltenni a kérdést, hogy miért is kéne minket elszigetelni. Európának nagyon kemény változásokat kell megélnie, hazánknak az elmúlt nyolc év után meg kell újulnia. Sok európai országban és bizonyos politikai családoknak nagyon nem tetszik a kétharmados többség. A Fidesznek az Európai Néppárton belül nagyon kiegyensúlyozott kapcsolatai vannak a különféle pártokkal, és az ő véleményük szerint Magyarország nagyon sokat tett az elmúlt időszakban.
– Hogyan segítjük majd a lengyel elnökséget?
– A visegrádi négyeken belül nagyon szoros a kapcsolatunk a lengyelekkel, de tudnunk kell, hogy méretükből adódóan más léptékben gondolkodnak, mint mi. A magyar–lengyel kapcsolatok mindig is erősek voltak, különösen a mostani fél év alatt. Szeretnénk ezt a szoros kapcsolatot megőrizni, mivel a stratégiai ügyekben folytatni kell az együttműködést, és az átadás folyamatát is végre kell hajtani. Vannak olyan kérdések, mint a romastratégia, a Nyugat-Balkán bővítése, amelyben hazánk vezető országgá vált, és az uniónak szüksége van a tudásunkra. Kormányzati szinten is nagyon jó személyes kapcsolatok vannak a két fél között, és a lengyelek is igénylik a mi tapasztalatainkat.
– A külügyi bizottság milyen szerepet játszott az elnökség idején?
– A bizottság fogadta a delegációkat, és az uniós külügyi bizottsági elnökök találkozóját is nagy siker övezte. A parlament koordinálta a nyugat-balkáni tanácskozást, amelyre Brüsszelben került sor. Fontos szerepet játszott az európai ügyek bizottsága és az ötpárti elnökségi munkacsoport is. A nagyon sok találkozó révén az elnökség alatt megélénkült az érdeklődés Magyarország iránt. Kemény munkát végeztünk el, és mindenkit megillet a köszönet és a gratuláció. Lehet, hogy az emberek az uniós elnökség alatt néhány nagyobb rendezvényen kívül nem tapasztaltak semmit, de ez nem is baj. Budapestet nem viselte meg annyira az elnökség, és csak ritkán használta ki a fővárosiak türelmét. Mérések is bizonyítják, hogy az emberekhez közelebb került az európai gondolkodás az elmúlt időszakban. Az elnökség rávilágított arra is, hogy egy közösségnek a részei vagyunk és ebben Magyarország milyen jelentős döntéseknek tud az élharcosa lenni.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
