A Parlamentben tartott tájékoztatón Jens Geier, a bizottság német szociáldemokrata tagja elmondta: a testület küldöttsége kedvező tapasztalatokat szerzett magyarországi látogatásán, a mezőgazdaságra fordított uniós források felhasználásával azonban nem elégedett. Ezen a területen a hibás kifizetések aránya 4,6 százalék, míg az uniós átlag alig haladja meg a 2 százalékot. A CONT küldöttsége úgy találta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumnál „tanácstalanság uralkodik” azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a hibás kifizetések arányát csökkenteni – mondta Jens Geier.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a hibázás nem egyenlő a csalással. A probléma például úgy keletkezik, hogy az úgynevezett területalapú támogatásnál rosszul határozzák meg az érintett terület méretét, a hibás számítás következtében pedig jogosultság nélkül teljesítenek kifizetéseket, ami azért is gond, mert a nemzeti hatóságok saját forrásból fizetnek, majd elszámolnak Brüsszellel, ahonnan pedig a hibásan, kellő jogalap nélkül kifizetett összegeket nem kapják meg, így aztán a hibás kifizetések végül a nemzeti költségvetést terhelik – mondta a képviselő.
A politikus ugyanakkor igen kedvezőnek nevezte az uniós költségvetés második legnagyobb tételét jelentő regionális fejlesztési alapokból teljesített kifizetések hibaarányát. Mint mondta, az uniós átlag meghaladja az 5 százalékot, Magyarországon viszont minden 100 kifizetésből csupán kettőnél akadnak hiányosságok.
A hatékony felhasználás a cél
Jan Mulder holland liberális EP-képviselő hangsúlyozta: nehezíti az egyes tagállamok közötti összehasonlíthatóságot, hogy az országokban gyakran eltérő ellenőrző rendszereket alkalmaznak. A cél az, hogy a tagállamok és az unió hasonló módszertant használjanak – tette hozzá. A képviselő arra is kitért, hogy frakciója álláspontja szerint a tagállamoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az uniós források felhasználásában.
Ingeborg Grässle is azt emelte ki, hogy sok tagállamban a nemzeti források felhasználását szigorúbban ellenőrzik, mint az uniósokét, mintha az utóbbiakat „ajándékpénzeknek” tekintenék. Az országok hatékonyabban is felhasználhatnák az uniós támogatásokat, fordíthatnák például a kis- és közepes vállalkozások segítésére vagy munkahelyteremtésre – vélekedett.
A német képviselő szerint fontos, hogy az uniós forrásokat kezelő közigazgatási struktúra stabil és állandó legyen, politikamentesen végezze a munkáját és ne legyen hajlamos a korrupcióra. Ingeborg Grässle azt is elmondta, hogy véleménye szerint a magyar mezőgazdasági struktúra „szétforgácsolódott”, sok kis gazdaság van az országban: a gazdaságok átlagos nagysága ugyanis 2,3 hektár.
A 4-es metrót is megnézik
Az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának delegációja szerdán érkezett háromnapos látogatásra Magyarországra azzal a céllal, hogy megvizsgálják az uniós támogatások felhasználását és ellenőrzését, továbbá megismerkedjenek az ország uniós csatlakozása óta összegyűlt tapasztalatokkal. A delegációt Ingeborg Grässle vezeti, tagjai Jens Geieren és Jan Mulderen kívül Monika Hohlmeier és Deutsch Tamás (Fidesz) néppárti EP-képviselők.
A hivatalos program keretében a delegáció találkozott mások mellett Kovács Tamás Ivánnal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával, Domonkos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Nyikos Lászlóval, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának elnökével, Búsi Lajossal, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztését felelős helyettes államtitkárával és Homolya Róberttel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettesével.
A hivatalos találkozókon túl a delegáció az EU által társfinanszírozott projektekhez, így az épülő 4-es metróhoz és a csepeli szennyvíztisztítóhoz is ellátogatott. A 4-es metróval kapcsolatban Ingeborg Grässle megjegyezte: ez egy jó projekt, amely fellendíti Budapest gazdasági életét.
(MTI)
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
