Állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények

Az új nemzeti köznevelési törvény alapján az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények, a települési önkormányzatok azonban határozott idejű szerződésekkel átvehetik a fenntartói feladatot – jelentette ki Hoffmann Rózsa kedden Makón.

Az óvodák kivételével főszabályként az intézményrendszer fenntartója az állam lesz, amely a kormányhivatalokon – később a járási hivatalokon – keresztül látja el a feladatait – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára egy négyszáz makói és környékbeli pedagógus számára tartott fórumon.

Az állam határozott időre, szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, a politikus szerint a falvak, városok többsége élni fog ezzel a lehetőséggel.

Magasabb bért fizet az állam

A jövőben az állam fizeti a pedagógusok – a mostaninál jóval magasabb – bérét, ezzel az iskolák költségvetésének mintegy 85 százalékát központilag biztosítják majd – közölte az államtitkár. Ebben a konstrukcióban az intézmények önállósága és felelőssége növekszik: a legfontosabb szakmai kérdésekben – pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a helyi tanterv megalkotása – a nevelőtestület visszakapja a döntés jogát. A jogok és szerepek a helyükre kerülnek, a házirend kialakítása – a szülők és diákok véleményének kikérése után – például a tantestület feladata lesz – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává. A törvény új tartalmi szabályozást vezet be, a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével – ezekből várhatóan kettő vagy három lesz. A jogszabály csökkenti majd a tankönyvek számát és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, amit tartós, az intézmények által kölcsönözhető kötetekkel old meg – tudatta az államtitkár.

Az új törvény rendszeres külső szakmai ellenőrzést és értékelést vezet be, ezzel az életpályamodell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Az órákat azonban nem hivatalnokok látogatják – a kormányhivatal koordinálásával tapasztalt pedagógusok végzik majd az értékelést, másik megyében, mint ahol élnek.

Várhatóan 2013-tól lép hatályba az új életpályamodell

Az államtitkár kitért arra, a magasabb követelmények mellé magasabb béreket társító életpályamodell a törvény része lesz, ám várhatóan csak 2013-tól lép hatályba. Hoffmann Rózsa előadásában hangsúlyozta, minden félretájékoztatás ellenére a törvény előkészítése egyenes irányban haladt az elmúlt néhány hónapban. Az elképzelések véglegesítésével azonban várni kellett addig, míg az önkormányzati, közigazgatási és szakképzési rendszer változásának irányai is kirajzolódnak. A jogi normaszöveg kidolgozása megkezdődött, „jó reményünk van rá”, hogy a törvényt a parlament még az idén elfogadhatja – mondta, hozzátéve: a jogszabály kormány által jóváhagyott koncepcióját a tárca honlapján napokon belül nyilvánosságra hozzák.

Hoffmann Rózsa a fórumot követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a kormány központi pedagóguselbocsátást nem tervez. Az évente mintegy húszezerrel fogyó gyermeklétszámot helyenként azonban követni fogja a tanárok számának csökkenése, ez ugyanakkor a kalkulációk alapján alatta marad a nyugdíjba vonulók arányának.

(MTI)