Állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények

Az új nemzeti köznevelési törvény alapján az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények, a települési önkormányzatok azonban határozott idejű szerződésekkel átvehetik a fenntartói feladatot – jelentette ki Hoffmann Rózsa kedden Makón.

MNO
2011. 09. 06. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az óvodák kivételével főszabályként az intézményrendszer fenntartója az állam lesz, amely a kormányhivatalokon – később a járási hivatalokon – keresztül látja el a feladatait – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára egy négyszáz makói és környékbeli pedagógus számára tartott fórumon.

Az állam határozott időre, szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, a politikus szerint a falvak, városok többsége élni fog ezzel a lehetőséggel.

Magasabb bért fizet az állam

A jövőben az állam fizeti a pedagógusok – a mostaninál jóval magasabb – bérét, ezzel az iskolák költségvetésének mintegy 85 százalékát központilag biztosítják majd – közölte az államtitkár. Ebben a konstrukcióban az intézmények önállósága és felelőssége növekszik: a legfontosabb szakmai kérdésekben – pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a helyi tanterv megalkotása – a nevelőtestület visszakapja a döntés jogát. A jogok és szerepek a helyükre kerülnek, a házirend kialakítása – a szülők és diákok véleményének kikérése után – például a tantestület feladata lesz – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává. A törvény új tartalmi szabályozást vezet be, a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével – ezekből várhatóan kettő vagy három lesz. A jogszabály csökkenti majd a tankönyvek számát és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, amit tartós, az intézmények által kölcsönözhető kötetekkel old meg – tudatta az államtitkár.

Az új törvény rendszeres külső szakmai ellenőrzést és értékelést vezet be, ezzel az életpályamodell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Az órákat azonban nem hivatalnokok látogatják – a kormányhivatal koordinálásával tapasztalt pedagógusok végzik majd az értékelést, másik megyében, mint ahol élnek.

Várhatóan 2013-tól lép hatályba az új életpályamodell

Az államtitkár kitért arra, a magasabb követelmények mellé magasabb béreket társító életpályamodell a törvény része lesz, ám várhatóan csak 2013-tól lép hatályba. Hoffmann Rózsa előadásában hangsúlyozta, minden félretájékoztatás ellenére a törvény előkészítése egyenes irányban haladt az elmúlt néhány hónapban. Az elképzelések véglegesítésével azonban várni kellett addig, míg az önkormányzati, közigazgatási és szakképzési rendszer változásának irányai is kirajzolódnak. A jogi normaszöveg kidolgozása megkezdődött, „jó reményünk van rá”, hogy a törvényt a parlament még az idén elfogadhatja – mondta, hozzátéve: a jogszabály kormány által jóváhagyott koncepcióját a tárca honlapján napokon belül nyilvánosságra hozzák.

Hoffmann Rózsa a fórumot követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a kormány központi pedagóguselbocsátást nem tervez. Az évente mintegy húszezerrel fogyó gyermeklétszámot helyenként azonban követni fogja a tanárok számának csökkenése, ez ugyanakkor a kalkulációk alapján alatta marad a nyugdíjba vonulók arányának.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.