Magyarországon ma 17 ezer kiskorú él állami gondoskodásban és 5 ezer fiatal felnőtt utógondozói ellátottként. A 22 ezer fiatal több mint 50 százaléka – a csecsemők és a nagyon fiatalok – nevelőszülői családban, míg általában a 10 év felettiek különböző lakásotthonokban, gyermekotthonokban élnek. Az állami gondozásban élők 5-6 százaléka a teljesen árva, a többieknek vannak szülei. Az ilyen gyerekek közel fele magára tetováltatja azt a szót, hogy anya vagy apa annak ellenére, hogy nincs kapcsolata a szüleivel, holott azok élnek. Ha a gyermekvédelmisek úgy ítélik meg, akkor gyermekotthonban helyezik el azokat a gyermekeket, ahol lehet, hogy a családdal nincs gond, de a gyerek nem jár iskolába, vagy a szegénység, a szülők alkoholproblémája, válás, bántalmazás miatt veszélynek vannak kitéve.
Jelenleg az 1997. április 22-én elfogadott gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény van életben. Az 1900-as évek óta egészen 1997-ig nem született újabb, a gyermekeket védő törvény.
Illésné Áncsán Aranka, a tiszadobi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának vezetője az MNO-nak úgy nyilatkozott, korábban a monumentális, sok férőhelyes gyermekotthonokban kevesebb figyelem jutott egy-egy fiatalra, és 18 éves korukig 4-5 helyen is megfordultak. Először csecsemőotthonba kerültek, onnan az óvodás, majd a kisiskolás és végül az iskolás otthonba. Sok intézmény nem volt koedukált, ami hátráltatta az egészséges fejlődésüket. A gyermekvédelmi törvény többek között ezt szüntette meg, és a célja az, hogy a fiatalok minél hamarabb visszakerüljenek a családjukhoz, ezért sokan hazamennek hétvégére vagy szünetekre. Emellett a lakhelyükhöz közeli intézetben vannak a gyerekek, hogy még a távolság se legyen akadály. A cél, hogy a szüleikkel fenntartsák a kapcsolatot, és erősítsék azt. Az intézetek továbbá olyan táborokat szerveznek, ahol a gyerekekkel együtt a szülők is részt vehetnek.
„Olcsóvá válik minden”
És hogy milyenek is ők valójában? Apáthy Judit, a KUL alapítvány, amely 2007-ben alakult (Kelet–európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány) vezetője szerint falakat vonnak maguk köré, mert ahhoz kell hozzászokniuk, hogy az emberek ki-be járkálnak az életükben, ezért nem ragaszkodnak szinte senkihez. De ha mégis megteszik, akkor az a kötelék nagyon erős. Általában elutasítottságnak élik meg azt, hogy ők gyerekotthonba kerültek. Még akkor is, hogyha a családjuk harcol értük, de a rossz otthoni helyzet miatt nem kapják vissza a gyermeket. A családtalanság traumája minden gyereknél máshogy csapódik le. Az a burok, amit a család jelent, – bármilyen rossz is esetleg az – nincs körülöttük, és a szülői mintát – lehet akármilyen rossz is – sem látja. Ez kiütközik a tanulásban, a viselkedésükben, és abban is, hogy többen elmennek a prostitúcióig is, ha ezzel pénzhez jutnak. „Olcsóvá válik minden. A test, a ruha. Minden, ami eladható. Nincsenek határok” – fogalmazta meg az MNO-nak az alapítvány vezetője.
A KUL alapítvány mellett – amelynek célja, hogy az intézetben élő fiatalok a változó társadalom olyan teljes jogú tagjaivá váljanak, akik képesek, mernek és akarnak változtatni saját életükön – szervezetek és magánszemélyek is szeretnének segíteni az árva, állami gondozott gyerekeken.
Böjte Csaba ferences szerzetes és az árva gyerekek az elhagyott, Erdélyben lévő romos dévai kolostor lakatjait leverték, és lépésről lépésre új otthont teremtettek maguknak. A szomszédos panelházakból óvodát és a nevelőcsaládoknak otthont hoztak létre, a kolostorból pedig iskolát alakítottak ki. Ma már több mint 500 gyermek nevelkedik Csaba testvér „intézményeiben”. Az erdélyiek tudják, amelyik gyermek a ferences szerzetes otthonába bekerül, az megmenekült. Böjte Csaba az árva gyerekekkel töltött egyik beszámolójában ez olvasható: „Az egyik negyedikes lányunk megkér, hogy tetováltassak szép hableányt a mellemre. »Miért?« -kérdezem. »Mert apukának is egy olyan volt.« És elindul egy csacsogó kispatak. »Az én apukám nagyszerű apa volt. Igaz, hogy sokat ivott, és egyszer, amikor korbáccsal megvert, kiütötte az egyik szememet. Nem akarta. Utána apuka is sírt, bánatában nagyon berúgott. Anyuka, mikor kétéves voltam, akkor halt meg. Öngyilkos lett.«”
Nincs értéke a pénznek
Apáthy Judit elmondta, az állami gondozott fiatalok többsége már azt várja, hogy miután 18 éves lesz, végre senki nem fog beleszólni az életébe. Hozzátette, nem érzik, mi a különbség a 200 ezer és a 2 millió forint között. Éppen emiatt gyakori az, hogy amikor 18 évesen elhagyják az intézet kapuit, és megkapják az 500 ezer és 1,5 millió forint közötti családi pótlékot – az összeg nagysága attól is függ, hogy félárva vagy árva, illetve hogy mióta él állami gondoskodásban –, szinte a teljes összeget elköltik. Emellett 1,7 millió forintot kapnak otthonteremtésre, amit csak lakásvásárlásra költhetnek. A KUL alapítvány vezetője példaként említette, hogy volt olyan fiatal, aki a kapott családi pótlékból egy hotelben lakott a barátnőjével, éttermekben vacsoráztak, és amíg volt pénz, addig bulizni mentek a haverokkal. De előfordul az is, hogy azzal a kéréssel jönnek a szinte soha nem látott szülők, hogy ebből a pénzből vegyen a gyerek egy házat. A tiszadobi intézet vezetője szerint az állami gondozott fiatalok szüleinek 20-30 százaléka elkéri a gyereküktől a pénzt. Ezért, hogy ezt megakadályozzák, a gyermekotthonok a családi pótlék felét az intézményi ellátás ideje alatt odaadják a fiataloknak zsebpénzként, és ebből finanszírozzák azt is, ha telefont vagy éppen számítógépet szeretnének venni maguknak. Ezzel a kiadott összeggel az intézményeknek el kell számolniuk a gyámhivatalnál.
Hasznos tanácsok
A különböző alapítványok, szervezetek nemcsak a pénz beosztására szeretnék megtanítani a fiatalokat, hanem a társadalomba való beilleszkedésre is. A KUL alapítvány is ezt teszi, és különböző témájú előadásokkal, gyakorlati tanácsokkal próbálja segíteni az ilyen fiatalokat, hogy elboldoguljanak az életben. Folyamatosan tartanak önismereti órákat, beszélgetnek barátságról és szexualitásról. De a szerződések megírásával, a csekkek kitöltésével, feladásával és önéletrajzírással is megismertetik a fiatalokat.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
