Az uzsorások megbüntetése fontos előrelépést jelent

Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi plenáris ülése. • Totális háborút indítanának az uzsorások ellen• A középosztály erősítése és a szegényebbek felzárkóztatása a cél• A képviselőknek azonnal fel kell majd fedniük valódi mivoltukat

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára előterjesztői expozéjában szólt arról, hogy manapság egyre jobban elterjednek az uzsora-bűncselekmények. Éppen ezért emelte be a kormány korábban ezt a tényállást a büntető törvénykönyve (Btk.) – mondta. Az államtitkár szerint ezen bűncselekmények ellen azért is kell különösen keményen fellépni, mert a legszegényebb, leginkább rászorulók ellen követik el őket. A kormánynak pedig az a feladata, hogy megvédje a legszegényebbeket és lesújtson a törvény szigorával az elkövetőkre – tette hozzá, megjegyezve: emellett a társadalomnak is jogos igénye, hogy az elkövetők felelősségre vonása mielőbb megtörténjen.

A törvényjavaslat a társadalmi igényekkel összhangban módosítja egyrészt a Btk-t., a hatályos uzsoratényállás módosításával a büntetőjogi fellépés szigorúbb és következetesebb, valamint az új elkövetési magatartásokhoz rugalmasabban alkalmazkodó lesz – mondta. Répássy Róbert hangsúlyozta: a módosítás értelmében a jövőben nem csak üzletszerű elkövetés esetén lesz büntethető az uzsorázás, ugyanakkor az üzletszerűség a bűnszervezetben elkövetéshez hasonlóan minősített eset lesz.

További újdonság az együttműködő elkövető büntetésének korlátlan enyhítésének lehetősége, amellyel a kormány szándéka a felderítés hatékonyságának növelése, hiszen így az elkövető érdekeltté válik a még fel nem derített esetek ismertetésében. A kormány tervei szerint ezekkel az eszközökkel sikeresebben vehető fel a küzdelem az uzsorások ellen.

Határozottabb fellépést hozhat a módosítás

Gruber Attila (Fidesz) hozzászólásában elmondta: örül, hogy alapvetően minden frakció egyetért a javaslat koncepciójával, mert a probléma már-már tűrhetetlen méreteket ölt az ország egyes területein.

A kormánypárti politikus szerint a módosítás alkalmas arra, hogy az „eddigiekhez képest súlyosabban, határozottabban, eredményesebben vegye fel a harcot az uzsorásokkal szemben”.

Talabér Márta (Fidesz) azt mondta: 2010 júliusa, és 2011 szeptembere között 100-ról 220-ra nőtt az eljárások száma, ami azt mutatja, hogy a kormány már eddigi is nagy figyelmet fordított a problémára. Úgy vélekedett, hogy az állami helyett inkább az önkormányzati szerepvállalásnak kellene elsődlegesnek lennie az uzsorásprobléma megoldásában. Az uzsorások megbüntetése fontos előrelépést jelent, hozzájárul a megoldáshoz – emelte ki a képviselő.

Bárándy Gergely (MSZP) hozzászólásában elmondta: hiányolják a büntetőjogon kívüli intézkedéseket az uzsora-bűncselekmények visszaszorítása érdekében, szakmailag ugyanakkor a Btk.-módosítás indokolt, helyes az irány és a javaslat is, ezért az MSZP támogatja. A szocialista politikus szerint ugyanakkor probléma, hogy egy társadalmi problémát csak a büntetőjog eszközével akar orvosolni a kormány.

Harangozó Gábor (MSZP) elmondta: meg kell teremteni a helyi foglalkoztatás lehetőségét, szociális szövetkezeteket kell létrehozni, és ezt egy szociális zöldgazdaság-fejlesztési programmal kell kiegészíteni.

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta: a kormánypártok zéró toleranciát hirdetnek „a kegyetlen uzsorás nyerészkedés ellen”, ennek része a mostani módosítás, amely még jobban megvédi a kiszolgáltatott embereket. A kormánypárti politikus kiemelte a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét, amellyel szerinte meg lehet bontani az elkövetők közti érdekközösséget, és ezzel javulhat a bűncselekmények felderítési aránya.

Jobbik: taktikát váltottak az uzsorások

Sneider Tamás (Jobbik) felszólalásában kiemelte: pártja már a parlamenten kívülről is kritizálta az akkori szocialista kormányt, amiért nem tett szinte semmit az uzsora-bűncselekmények elszaporodásának megállítása érdekében. Az ellenzéki politikus szerint a Jobbik az egyetlen párt, amely olyan javaslatokat tett le az Országgyűlés elé, amelyek érdemben tennének az uzsorabűnözés ellen.

Ilyen lenne Sneider Tamás szerint a szociális kártya országos bevezetése, a csendőrség felállítása, amellyel meg lehetne akadályozni a rendőrség és az uzsorások összefonódását, valamint a valódi szegények bankjának felállítása is.

Pörzse Sándor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az uzsorások taktikát váltottak, és nem kölcsönt, hanem árut adnak kamatra, ezért felül kell vizsgálni, hogy kik nyithatnak boltot a kistelepüléseken, és csendőrséget kellene létrehozni annak érdekében, hogy az uzsorások ne nyithassanak ilyen boltokat.

Dorosz Dávid (LMP) hangsúlyozta: jó, de nem elégséges lépés a büntető törvénykönyv módosítása, a rendőrségnek nagyobb hatékonysággal kell fellépnie, de a frakció támogatja a javaslatot, amely az első lépést jelenti a megoldás felé.

Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez a lépés még nem elégséges, ettől nem lehet elvárni az uzsora jelentős csökkenését, mivel sok helyen a rendőrség és az önkormányzat összefonódott az uzsorásokkal ; Dorosz Dávid szerint ezt a helyzetet kell felszámolni, és valódi megerősített rendőri fellépés kell ezeken a településeken.

Az LMP azt javasolja, hogy hozzanak létre közösségi alapú rendőrséget, valamint egy központi akciócsoportot az uzsorások ellen, emellett meg kell erősíteni az önkormányzatok „szociális erejét”, hogy átmeneti hiteleket tudjanak adni a bajbajutottaknak, akik alól a kormány „kihúzta a talajt”.

(MTI)