Folytatódott az egyeztetés a munka törvénykönyvéről

Folytatódott az egyeztetés az új munka törvénykönyvéről szerdán a kormány, munkaadói és munkavállalói szervezetek között a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). • A munkaadókkal tárgyal a kormány a munka törvénykönyvéről

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az egyeztetés után az MTI érdeklődésére elmondta: szót váltottak a bejelentett költségvetési csomagról és a bérkompenzációs rendszerről. A Liga abban érdekelt, hogy a jövő évi költségvetési intézkedések ne vezessenek keresetcsökkenéshez a munkavállalóknál, a kompenzáció tényével egyetértenek, de a módját egyelőre még nem ismerik – tette hozzá Gaskó István, aki szerint a tervezett minimálbér-emelés nem kompenzálja a teljes keresetveszteséget jövőre, például az egészségbiztosítási járulék emelkedését is figyelembe véve 92 ezer forintnál nagyobb minimálbér-emelésre lenne szükség. Gaskó István fontosnak nevezte a részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselőinek egyetértését abban, hogy Magyarországon erős munkavállalói érdekvédelmi szervezetek működjenek.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke az egyeztetést követően az MTI-nek hangsúlyozta: a munkáltatókkal azonos állásponton voltak abban, hogy érdekük az erős munkahelyi és ágazati szakszervezetek léte, és nem érdekük a szakszervezet gyengítése, ahogyan az eredetileg szerepelt az új munka törvénykönyve tervezetében.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az egyeztetést követően az MTI-nek elmondta, deklarálták, erős munkavállalói érdekképviseletekre van szükség a munkahelyeken, az ágazatokban. Mindkét oldal érdekelt abban, hogy a kollektív megállapodások rendszere, a rendezett munkaügyi kapcsolatok uralják a munkahelyeket.

Egyetértettek a részt vevő munkaadók és munkavállalók abban, hogy a védett munkajog intézménye a szakszervezeti tisztségviselőknél maradjon meg, de a munkaadói szervezet ezt csak akkor tartja támogathatónak, ha a védett szakszervezeti tisztségviselők számát jelentősen lecsökkentik, illetve a fel nem használt szakszervezeti munkaidő-kedvezményt pénzben ne lehessen megváltani – mondta a VOSZ főtitkára.

Dávid Ferenc hangsúlyozta, a VOSZ azt az álláspontot is képviseli, hogy a jogellenes munkaadói intézkedés tényét ne a szakszervezet, hanem a bíróság mondja ki, korábban a szakszervezeteknek vétójoga volt a vélt jogellenes intézkedése esetén. A VOSZ főtitkára elmondta: felvette azt az igényüket, az új munka törvénykönyvében szerepeljen, hogy a minimálbérkérdés ügyében a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és munkavállalói tagjai ne legyenek megkerülhetők.

A kedden bejelentett 92 ezer forintos minimálbér-javaslattal kapcsolatban Dávid Ferenc elmondta: megnyugtató volt számukra, hogy a kormányzat szerint a minimálbér 18 százalékos, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos növelését 1,5 százalékos gazdasági növekedésnél kompenzáció nélkül nem lehet végrehajtani. Várják a kompenzáció részleteire a részletes kormányzati javaslatot, számítást – tette hozzá.

(MTI)