Nem sok eredményt hoztak a népszavazások

Az elmúlt hét évben a megyei jogú városokban és Budapesten összesen tíz helyi népszavazást tartottak többségében közigazgatási és beruházási ügyekben, amelyek  az alacsony érdeklődés miatt érvénytelenek lettek. Ezek közül a legnagyobb nyilvánosságot a pécsi radarról való szavazás kapta, de ennek ellenére a polgárok egyharmada sem vette a fáradságot a megjelenésre.

A Magyarországon tartott helyi népszavazások alapvetően négy fő téma körül összpontosulnak. Az első nagy blokkot a területszervezési kérdésekről tartott referendumok alkotják. A második legnagyobb csoportot a „beruházásokkal kapcsolatos kérdések”, a harmadik csokorban a környezetvédelmi ügyek, míg negyedikként a szociális ügyek szerepelnek. 2004 óta hazánkban a megyei jogú városokban és Budapesten összesen tíz helyi népszavazást tartottak, főként az előbb elmondott kérdéskörökben.

Hét évvel ezelőtt Veszprémben, a XVIII. kerületben és a X. kerületben járultak helyi ügyekben az urnákhoz a polgárok. A dunántúli városban egy beruházás kapcsán kérték ki az emberek véleményét, azonban a voksolás érvénytelen és eredménytelen lett. Pestszentimrén egy beruházási és egy közigazgatási kérdésben szavazhattak, de ez is eredménytelen lett, hasonlóan a Kőbányán tartott referendumhoz.

Nem sokakat érdekelt a radarügy

2005 januárjában Miskolcon került sor népszavazásra, ahol Miskolc-Tapolca önállóságáról dönthettek, és a korábbiakkal szemben itt érvényes és eredményes volt a referendum, ahol a „nemek” diadalmaskodtak. Ezt követően márciusban Dunaújvárosban szavazhattak egy helyi beruházásról, de ez érvénytelen lett. Hódmezővásárhelyen áprilisban egy közigazgatási kérdésben kérdezték meg a polgárok véleményét, akik elvetették, hogy Szikáncs néven új település jöjjön létre.

Öt évvel ezelőtt a III. kerületi választókat egy helyi területrendezési rendeletről kérdezték, azonban a korábbi fővárosi referendumokhoz hasonlóan ez is érvénytelen lett. 2007-ben a pécsiek a tervezett katonai radarról szavazhattak, amelyen a választásra jogosultak 32,51 százaléka járult az urnákhoz, ebből az érvényes szavazatokat leadott választók 94,3 százaléka elutasította az építkezést, 5,7 százalékuk pedig támogatta azt, így az érvénytelen lett.

Végül önálló lett Miskolc-Tapolca

2008 áprilisában Nyíregyházán szintén egy közigazgatási kérdésben voksolhattak az emberek. A referendum érvényesnek bizonyult, amelyen a szavazók elutasították Oros településrész leválását a megyei jogú városról. Decemberben Miskolcon ismételten a tapolcai városrész leválásáról szavazhattak, és a korábbiakkal szemben az „igenek” győztek.

2009. június 7-én az európai parlamenti szavazással egy időben a XVIII. kerületben a városőrség felállításáról is megkérdezték az embereket. Bár az igen szavazatok elsöprő többségben voltak, de mivel kevesen mentek el, a szavazás érvénytelen lett.

(valasztas.hu)