Az Alzheimer-kór a 21. század legkritikusabb demográfiai kihívása. A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor a legfőbb rizikófaktor. A legújabb adatok szerint jelenleg mintegy 36 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia (szellemi hanyatlás) egyéb formáinak. Világszerte 7 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet, ami évente 4,6 millió új beteget jelent. Az előrejelzések szerint 2030-ra elérheti a 65,7 milliót, 2050-re pedig 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember áldozatává válik ennek a betegségnek. Ha az összes demens beteg egy országban élne, ez az ország a világ 18. legnagyobb lélekszámú nemzete lenne.
Az Európai Unióban 24 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet, ami évente 1,4 millió új demenciás esetet jelent. Európában 7,3 millióra, ebből Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer-betegek száma. A demencia leggyakoribb oka ez a kór. Egy gyakori tévhittel ellentétben a demencia nem az öregedési folyamat természetes velejárója. A betegség az érintettek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolja, emellett pusztító hatással van a beteg egész családjára.
A 2011. évi Alzheimer Világjelentés szerint a 36 millió beteg 75 százalékát hivatalosan nem diagnosztizálják, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást. A közzétett kutatási adatok szerint a gazdagabb országokban is csak az esetek 20-50 százalékát diagnosztizálják az elsődleges ellátásban.
Az ismertebb személyeket sem kímélte
Az Alzheimer-kórnak és más demenciáknak mostantól az ENSZ hasonló figyelmet szentel, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, a tüdő-, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknek. Az Alzheimer-kór nem válogat, és nincsenek társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határai, így bárki „áldozata” lehet a gyógyíthatatlan betegségnek. E betegség áldozata lett például Immanuel Kant, Frank Sinatra, Charles Bronson, Winston Churchill, Ronald Reagan, Margaret Thatcher, de magyar viszonylatban is ugyanúgy megtalálható tudós, kutató, orvos, filozófus, szociológus, író, diplomata, mérnök, építész, tanár, nagyvállalati igazgató, színigazgató, valamint a Nobel-díjas Harsányi János professzor, Mészöly Miklós író és a világhírű „magyar legenda”, Puskás Ferenc is.
Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, napjainkra már 73 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A korai diagnózis és kezelés fontosságára való tekintettel a szeptember 22–24-én megrendezésre kerülő XII. Alzheimer-kór Konferencia programjában a kutatás, a diagnózis, a differenciáldiagnózis és a terápia fontos területei mellett külön hangsúlyt fektetnek a háziorvosok bevonására és továbbképzésére, hiszen szerepük rendkívül fontos az Alzheimer-kór és más demenciák korai felismerésében és terápiájában.
Sokan kutatják, mivel lehetne megelőzni a kór kialakulását. Egy nemrégiben elkészült tanulmány összefüggést talált a szervezet D-vitamin-szintje és az Alzheimer-kór kialakulása között. Arra jutottak a kutatást végző brit szakértők, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés. Egy másik felmérés szerint azok esetében, akik rendszeresen mozognak, mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának, valamint a rendszeres teafogyasztásnak is rendkívül fontos megelőző szerepe van.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
