Irániakat figyeltek meg
Magyarországon tanuló iráni egyetemistákat figyeltetett meg a Gyurcsány-kormány 2007 elején – derül ki a WikiLeaks által közzétett iratokból. Az April Foley akkori budapesti amerikai nagykövet által aláírt, 2007. február 8-án keltezett diplomáciai távirat szerint a Jordániát, Izraelt és Ciszjordániát érintő közel-keleti körútjáról hazatérő Göncz Kinga külügyminiszter a Foley-val folytatott megbeszélésen elárulta: a kormány titokban arra utasított magyarországi egyetemeket, hogy ellenőrizzék a hazánkban tanuló mintegy 600-700 iráni diákot, és lehetőség szerint korlátozzák őket abban, hogy „érzékeny tárgyakhoz” hozzáférésük legyen. Göncz Kinga elmondta, a kormány mindezt az ENSZ Biztonsági Tanács 1737-es, az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező határozatának „szellemében” teszi.
Göncz Kinga az amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésen megjegyezte, hogy a Közel-Keleten nagy az aggodalom Irán miatt, amelynek „nyilvánvalóan kapcsolata” van a Hamász palesztin radikális mozgalommal. A külügyminiszter megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét, hogy eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanács 1737-es határozatának. A 2006. december 23-án elfogadott határozat megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek hozzájárulhatnak az iráni atomprogram fejlesztéséhez. Göncz Kinga elmondta, létezik ugyan „alacsony szintű gazdasági kapcsolat” iráni és magyar vállalatok között – ilyen például a Mol –, de ez nem gátolja a budapesti kormányt abban, hogy „szigorúan betartsa” a határozat rendelkezéseit.
Alkalmazkodó külpolitika
Hogy a Gyurcsány-kormánynak külpolitikai kérdésekben gyakran nem volt álláspontja, és a legtöbb esetben Brüsszeltől vagy Washingtontól várta a választ, alátámasztja több, 2006 végén és 2007 elején keltezett távirat is. Ezek szerint Budapest gyakran megelégszik azzal, hogy sajátja helyett az Európai Unió álláspontját hangoztassa. April Foley a Gyurcsány-kormány külpolitikájáról írt elemzésében arra világított rá, hogy a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban visszafogott a kabinet, sok a retorika, de elmaradnak a tettek.
Gyurcsány vitája a Vatikánnal
Az Origo hírportál által idézett másik távirat szerint felháborította a Vatikánt, hogy a II. János Pál pápával 2004 decemberében találkozó Gyurcsány Ferenc a magyar papok politikai szerepvállalása miatt panaszkodott, majd hallgatott arról, hogy erre milyen választ kapott II. János Páltól. Az Egyesült Államok vatikáni nagykövetségének jelentése szerint „enyhe, de létező feszültség” volt tapintható a magyar kormány és a Szentszék között. Ennek oka elsősorban a katolikus iskolák állami támogatásának csökkentése, a vatikáni szerződés eltérő értelmezése, illetve más kormányzati támogatások csökkentése.
Gyanús Malév-ügylet
Egy titkos minősítésű távirat szerint 2009 februárjában az amerikai diplomaták számára kiderült, hogy a látszattal ellentétben a Malév-részvények többségét nem magyar magánszemélyek, hanem teljes egészében a moszkvai központú Vnyesekonombank birtokolja, amelynek felügyelőbizottsági elnöke Vlagyimir Putyin akkori orosz elnök volt. Az amerikaiak gyanúja szerint a magyarok látszólagos bevonásával akarták kijátszani az oroszok a nemzeti légitársaságokra vonatkozó uniós szabályokat. A Malévot hivatalosan csak 49 százalékban birtokolta a Vnyesekonombank, mert az Európai Unió területén lévő nemzeti légitársaságok csak akkor kapnak repülési jogot, ha többségi tulajdonosuk az EU állampolgára. A Malév 2007-es privatizációjakor a légitársaság egyik vásárlója az orosz Borisz Abramovics volt, aki az Air Bridge Zrt.-n keresztül 49 százalékot szerzett meg a társaságból. Az 51 százalékos, többségi pakett két magyar magánszemélyhez került, Költő Magdolnához és Kiss Kálmánhoz.
Hatalmi harcok a Fideszben
Politikai ellenfelei szerint Orbán annyira ragaszkodik a hatalmához, hogy még a sikert is kockáztatja, hogy ne kelljen kiadnia semmit a kezéből, de szövetségesei között is akadt olyan, akik szerint a hatalommegosztás a Fidesz-elnök legnagyobb problémája. A diplomáciai táviratok szerint Varga Mihály hűséggel, Pokorni Zoltán viszont nyílt ellenszevvel beszélt Orbán Viktorról a budapesti amerikai nagykövetnek. Pokorni Zoltán, az első Orbán-kormány oktatási minisztere beszélt a legrészletesebben és egyben a legkritikusabban Orbán Viktorról. Egy 2007 augusztusában kelt távirat szerint – amikor a Fidesz akkor már javában készült a 2008 márciusában a párt kezdeményezésére megtartott szociális népszavazásra – Pokorni azt mondta, hogy ha Orbán meghátrál a küzdelemtől, a Fidesz elveszítheti azt, amit a legfontosabb politikai témájukká tettek, viszont ha beszáll, és a referendum elbukik, akkor nem lehet többé miniszterelnök-jelölt. Pokorni többször hangsúlyozta a beszégetés során, hogy a párt érdeke az lenne, hogy legyen több választási lehetőség a vezetőségben. Egy 2008. májusi távirat szerint a nagykövettel beszélgető Navracsics Tibor (aki akkor a Fidesz frakcióvezetője volt) azt mondta, hogy Orbán pozíciója a pártban megkérdőjelezhetetlen.
Érdeklődés a Magyar Gárda iránt
Elvből nem keresett kapcsolatot a Jobbikkal, mégis nagy érdeklődéssel követte a párt parlamentbe kerülését és a Magyar Gárda megerősödését az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége – írja az Origo. A 2006 és 2010 között született jelentések szerint az Egyesült Államok növekvő magyar hordának látta a gárdát, amely szerinte Vona Gábor Jobbik-elnök médiaszereplésének eszköze volt. Vonáról 2009 elején részletes portrét írtak, amelyben különböző magyarországi elemzők, többek között a Political Capital és a Progresszív Intézet véleménye alapján mutatták be a pártelnököt. Az így kialakult kép szerint Vona a Jobbik élén háborút vívott a többi magyar szélsőjobboldali szervezettel, hogy megszerezze a radikálisok közötti dominanciát, majd a cigánybűnözés jelszava köré szervezte meg politikai programját. Vona Gábor Jobbikja cigányellenes, EU-ellenes, Amerika-ellenes, zsidóellenes, erősen kritizálja az IMF és a Világbank által biztosított mentőcsomagot és a magyar föld eladását is – sorolták.
Mazochista magyarok
Egy amerikai távirat szerint Horn Gyula volt miniszterelnök 2006. november 16-án találkozott April Foley amerikai nagykövettel. Horn a szocialistáknak a felmérések által kimutatott csekély erősödése kapcsán – állítólag tréfás hangsúllyal – megjegyezte: „a magyarok mazochisták”. – Gyurcsánnyal nem könnyű együtt dolgozni – nyilatkozta a betegeskedő politikus. Mint mondta, emberként tiszteli Orbán Viktort, aki szerinte okos ember és nagyon szereti a hatalmat.
Cseh korrupció
Prágában dolgozó amerikai diplomaták szerint a Cseh Köztársaság a közép-európai régió legkorruptabb állama, s a korrupció fokozatosan átszövi a politikát is – adta hírül az MTI. Az amerikai diplomáciai jelentésekből, amelyeket kedden ismertetett a Mladá Fronta Dnes cseh napilap, kitűnik: az amerikaiak részletes jelentéseket küldtek Washingtonba arról, hogy Csehországban milyen csúszópénzeket fizetnek a politikusoknak és az államapparátus befolyásos tagjainak az állami megrendelésekért, illetve rendszeresen tájékoztattak a cseh politikai élet botrányairól is. Külön figyelemmel kísérték azokat az állami hadianyag- és fegyverüzleteket, amelyekben az amerikai cégek is érdekeltek voltak. A Mladá Fronta Dnes szerint jó példa erre a Pandur páncélozott szállító harcjárművek megvásárlása a cseh hadsereg számára 2008-ban, Mirek Topolánek kormányának idején. Az Egyesült Államok prágai nagykövetségének értékelése szerint Topolánek kormányzása alatt a cseh hadsereg más fegyvervásárlásainak és megrendeléseinek többsége is „korrupciószagú” volt.
Orbán reagálása
– Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek: amit csinálok – nyilatkozta kedden a miniszterelnök. Egy nappal korábban megjelent, hogy a WikiLeaks által közzétett táviratok egyike szerint a 2006-os választások előtt arról beszélt diplomatáknak: a kampányban „hagyják figyelmen kívül”, amit mond. Újságírói kérdésre a kormányfő kedden kifejtette: ma is azt mondja a külföldi diplomatáknak, ne ítéljenek abból, amit „szavai értelmezése révén tulajdonítanak a kijelentéseinek”, ezzel ne törődjenek, „egyetlen dologgal törődjenek – és ezt mondtam akkor is –, hogy a tettek beszélnek”. Az MSZP arra szólította fel a kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot hazugságaiért.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
