A kormányfő szerint meg kell osztani a terheket, mégpedig úgy, hogy a bankok viseljék azok kétharmadát, egyharmadát pedig a hitelfelvevők. „Ez Magyarország helyzetében történelmi tett” – mondta, arra biztatva a magyar családokat, hogy szabaduljanak meg ily módon devizahitelüktől.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a végtörlesztés miatt nagy bankok emelték fel a szavukat, ebben az „osztrák sógorok” járnak az élen, és komoly támadások érik Magyarországot. Megjegyezte azonban azt is: a végtörlesztés ügyében nem kérhetik a bankoktól, hogy azt „bólogatva, mosolyogva és tapsolva” vegyék tudomásul, ám szerinte a végén valahogyan megegyeznek velük, az egyezségig vezető út viszont komoly konfliktusokon keresztül vezet.
„Ez így van”
Arra a felvetésre, miszerint a tömeges végtörlesztés kockázataitól való félelem akadályozta meg, hogy a magyar tőzsde ugyanolyan jól reagáljon a pénzügyi mentőcsomagról hozott uniós döntésekre, mint a világ más tőzsdéi, Orbán Viktor úgy válaszolt: „ez így van”. Ám nem lehet elfelejteni – folytatta –, hogy az egyre javuló államadósság- és költségvetésihiány-mutató, valamint a szerkezeti reformok ellenére azért magasak továbbra is a Magyarországnak nyújtott hitelek kamatai, mert – ahogyan azt a londoni elemzők vélik – a magyar gazdaság devizának való kitettsége magas, és ez elsősorban azért van így, mert „elfutottak” a devizahitelek. Vagyis „ha nem a bankárok saját zsebérdekének szempontjából nézzük a végtörlesztést, hanem közgazdaságilag gondolkodunk róla, akkor abban mindenki egyetért, hogy Magyarország devizakitettségének a csökkentése jó gazdaságpolitika” – összegezte véleményét.
„Nagy magyar erény”
A magyar kormány „nem szokványos” gazdaságpolitikai lépéseit firtató kérdésre a miniszterelnök úgy fogalmazott, az egyedi megoldások, a különös megközelítésmódra való képesség „nagy magyar erény”. Hozzátette, „az innovációban most Magyarország élen jár”, hiszen egyre több magyar intézkedést, megoldást vesz át több uniós ország. Példaként említette a bankadót, a szektorális válságadókat.
