Rendkívüli helyett azonnali hatályú felmondás jöhet

20 nap marad az alapszabadság, és megszűnik a rendkívüli felmondás jogintézménye – áll az új Munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatban.

Az új Munka törvénykönyvében megszűnne a rendkívüli felmondás jogintézménye, helyette az azonnali hatályú felmondást vezetik be. Ezzel a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így. Egyéb esetekben világosan meg kell indokolni a felmondást, az indoknak valósnak, okszerűnek, világosnak kell lennie. A munkaviszony emellett közös megegyezéssel vagy felmondással szüntethető meg. A munkáltató a felmondását indokolni köteles, a felmondásból az intézkedés okának világosan ki kell tűnnie. A javaslat nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetőleg a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles lenne megtéríteni az általa okozott kárt. Az úgynevezett elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt – olvasható a javaslatban. Vasárnap, illetve a munkaszüneti napon rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók a munkavállalók, amelyek végzése vagy közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges – olvasható a javaslatban.

Ha kivételként kerül sor a vasárnapi munkavégzésre...

A javaslat rögzíti, hogy a vasárnapi munkavégzésre csak akkor kell pótlékot fizetni, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételként kerül sor. Nem illeti meg ez a pótlék azt a munkavállalót, aki munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre. A mostani szabályozáshoz képest nőne a rendkívüli munkaidő éves korlátja: 250 órára emelkedne 200 óráról, a kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan maximum 300 órát lehet kikötni. A próbaidő munkaszerződésben legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum 6 hónapos próbaidő köthető ki.