A beérkezett kérdőívek dokumentációja alapján változatlanul jelentős Budapest lemaradása, a fővárosi lakáscímek 87 százalékából jött be addig adat, ugyanakkor az ország több száz településén már lezárult az összeírás; a megyék között Zalában már a háztartások 95 százaléka teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, míg Heves megyében a fővárosihoz hasonló a helyzet – mutatott rá Virágh Eszter.
A szóvivő elmondta: a 15. magyar népszámlálás az első, amelyet az Európai Unió tagjaként hajt végre az ország, és első volt a tekintetben is, hogy – október 16-ig – elektronikus úton is ki lehetett tölteni a kérdőíveket.
Virágh Eszter kiemelte, a számlálóbiztosok visszajelzései alapján előfordulnak olyan elszigetelt esetek, amikor a megkérdezett ragaszkodott ahhoz, hogy „az utolsó pillanatban” tölthesse ki a kérdőíveket. Szélsőséges esetben még az a kérés is elhangzott, hogy október 31-én éjfélkor vegyék fel az adatokat – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem változtat a tényen: a válaszokat az eszmei időpontra, vagyis az október 1-jei állapotra vonatkozóan kell megadni.
Nehéz esetek
A szóvivő kitért arra, hogy utoljára maradtak a „nehezebb esetek”, azok a válaszadók, akiket eddig hiába kerestek, munkájuk, elfoglaltságuk miatt nem találtak soha otthon. Közülük többen számíthatnak arra, hogy a számlálóbiztosok levélben hívják fel figyelmüket a határidő közeledtére – tette hozzá.
Virágh Eszter szólt arról, hogy a hónap elején kezdődött népszámlálás befejezéséhez közeledve „érezhetően megnövekedett az aggodalom” amiatt, hogy valaki kimarad az adatszolgáltatásból. Erről tanúskodik az ingyenes zöldszámon lebonyolított napi többezres telefonforgalom, illetve a számlálóbiztos érkezése iránt érdeklődő elektronikus levelek nagy száma.
Ezekben az esetekben a kapcsolatfelvételben a KSH munkatársai segítenek. A KSH központjában ezért a négynapos ünnep alatt sincs pihenés, a népszámlálók egy utolsó „rohamra” számítanak – fogalmazott a szóvivő.
