A vádirat szerint a tiszalöki támadással négytagúra bővült csoport 2009. augusztus 3-ra virradó éjszaka a Szabolcs megyei Kislétán követte el utolsó akcióját. Célpontjuk egy gyermekét egyedül nevelő nő volt. Az elkövetők előbb a családi ház ablakára, ajtajára adtak le lövéseket, majd eltalálták a lakás előterébe kijövő kislányt, aki ennek következtében életveszélyesen megsérült. Ezután az épületbe behatolók az ágyon fekvő nőt kivégezték.
A bíróság a csütörtöki tárgyalás elején a helyszínre annak idején elsőként kiérkezett rendőrt hallgatta meg, aki részletesen beszámolt arról, hogy mit tapasztalt. A bejelentés szerint vérbe fagyva találtak egy nőt Kislétán. Hárman mentek a helyszínre, ő volt a járőrvezető. Mikor odaértek, harminc-negyven ember állt az udvarban, ő mindenkit kiküldött és a nyomozók megérkezéséig kollégáival biztosította a helyszínt.
Először az áldozat édesanyjával beszélt, aki azt kiabálta az udvaron, hogy lelőtték a lányát és az unokáját. A kislány kint ült a bejárati ajtónál. Annyit tudott mondani, hogy a hátsó szobában aludt, amikor megcsípte valami, azt hitte, hogy álmodik. Zavart volt, sérülések voltak a karjain és az arcán, a mentők látták el. Alátámasztotta a bejelentést, hogy a sérüléseket láthatóan sörétes fegyver okozhatta.
A rendőrt részletesen kérdezték arról is, merre járt a házban és az udvarban, miket talált, mások bementek-e a házba, vagy a kertbe. Ennek azért is van jelentősége, mert az udvaron a nyomozók lábnyomokat találtak. A rendőr az egyik szomszéddal is beszélt, aki azt mondta neki, hogy éjfél körül pukkanásokra lett figyelmes, azt hitte, petárdáznak.
A bíróság ezt követően azt a gyermekpszichológust akarta meghallgatni, aki a kislányt kezelte a történtek után, de mivel a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulását még nem szerezte be a bíróság, elhalasztották meghallgatását. A sérült kislányt a nyíregyházi kórházba szállították, ezért meghallgatták az őt ellátó nyíregyházi ügyeletes orvost is, akit főként arról kérdeztek, mennyire lehetett kommunikálni a gyerekkel és mit mondott el. Csak annyit sikerült megtudnia tőle, hogy egy csattanást hallott, érezte hogy megsérült, és visszabújt az ágyba.
Utoljára az áldozat egyik nővérét hallgatták ki, először a testvére családi körülményeiről kérdezték, különös tekintettel arra, hogy voltak-e haragosai. A tárgyaláson a nő nem emlékezett ilyenre, de a bíró visszaidézte neki a rendőrök előtt tett vallomását, amelyben arról beszél, hogy a húga félt az akkori barátjától, félt, hogy az féltékenységből megöli. A bíró azt próbálta megtudni, mire alapozta ezt, amire a nő csak annyit tudott válaszolni, ő csak szerette volna, ha a tettes mihamarabb kézre kerül. Ezért többször is figyelmeztették a hamis tanúzás következményeire.
A tárgyalás november 4-én folytatódik.
