Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett módosító indítványt indokolva a kormánypárti politikus kifejtette: egy olyan napot tenne munkaszüneti nappá, amely az európai hagyományokhoz igazodik, egyben minden magyar ember és család számára az év legnagyobb személyes ünnepe, továbbá a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel jár, így a gazdaság teljesítményét minimális mértékben befolyásolja. „Ez a nap a világi és az egyházi szférában is a legnagyobb ünnepek egyike, vagy éppen az. Krisztus születésének ünnepe, illetve a család, a szeretet ünnepe, és a másik ember megajándékozásának hagyományosan legszebb pillanata” – fogalmazott a KDNP-s politikus.
Megjegyezte: a munkavállalók és a vállalkozók érdekképviseletei többször úgy nyilatkoztak, hogy a legkisebb gazdasági hatással az újonnan bevezethető munkaszüneti napok közül éppen december 24-e járna, és ezt a kezdeményezést támogatják. Ezen a napon az államigazgatás, az önkormányzatok általában csak ügyeleti üzemmódban működnek, az iskolákban már tanítási szünet van, a gazdasági szférában a dolgozók „lecsúsztatnak” vagy rövidített munkaidőben dolgoznak, a karácsonyi napi jellegű szolgáltatók pedig egyébként is nyitva tarthatnak. A tömegközlekedés a nap második felében szünetel vagy ritkított menetrend szerint üzemel.
Pálffy István felidézte, több kísérlet is volt arra, hogy a keresztény ünnepkör, a jeles nemzeti napok vagy a hagyományos kulturális ünnepek sorából további munkaszüneti napot jelöljön ki a törvényhozás. Mindeddig ezt az ország versenyképességének fenntartása, a munkaszüneti nap GDP-t csökkentő hatása nem tette lehetővé.
Megjegyezte: Magyarország a keresztény gyökerű európai országok között, illetve az Európai Unió tagállamai közt a munkaszüneti napok számát illetően a középmezőnyben van.
A javaslat alapján, ha azt az Országgyűlés is jóváhagyja, munkaszüneti nap lenne a jövőben január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-25-26.
origo.hu
Takács Péter: Ennyit a tiszás dumákról!
