Hozzátette: a parlamentnek módosító indítvány formájában benyújtott javaslatot várhatóan két hét múlva tárgyalja a Ház, s a döntés december elsején lép hatályba. Kiemelte, hogy a jenhitel visszafizetésének állami átvállalása nem növeli az államháztartás hiányát, sem az államadósságot, és a mintegy 3,5 milliárd forint – amelyből Várpalotára csaknem kétmilliárd esik – nem befolyásolja az úgynevezett ESA-hiányt (az unió statisztikai módszertana szerinti hiányt) sem.
Talabér Márta közlése szerint a hitel felvétele óta eltelt időben a „hetek” csaknem 1,7 milliárd forintot fizettek vissza, és az évről évre növekvő adósságállomány ellehetetlenítette a települések életét. Szólt arról is, hogy Ősivel szemben – amely 297 millió forinttal tartozik – adósságrendezési eljárás indult, de ezen terhek miatt további települések kerültek volna a csőd szélére.
A polgármester, fideszes országgyűlési képviselő elmondta azt is, hogy a 2004-es uniós csatlakozás után jóval kedvezőbb pályázati lehetőségek nyíltak meg a magyarországi települések előtt, más városokban minimális önrésszel hasonló beruházásokat valósítottak meg, anélkül, hogy az adott települések teljesen eladósodtak volna.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: a kormány szerdai ülésén hagyta jóvá Talabér Márta lobbitevékenységének köszönhetően a devizakölcsön elengedéséről szóló javaslatot, amit alapos szakmai előkészítő munka előzött meg.
Emlékeztetett arra, hogy Várpalota és további hat település – Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés és Balatonalmádi – 1995-ben a japán fejlesztési bank által finanszírozott hitelből jelentős környezetvédelmi beruházást hajtott végre, s a hitelkonstrukció akkoriban sikeresnek ígérkezett. Az évek folyamán azonban kiderült, hogy a hitel visszafizetése nagy terhet ró az érintett önkormányzatokra – tette hozzá.
A megvalósult beruházás magában foglalta a megszüntetett bányászati és egyéb ipari tevékenységből eredő környezeti kárelhárítást, szennyvíztisztító kapacitás kiépítését, csatornahálózat fejlesztését.
