Mint írják, bár a javaslat még messze nem végleges, jelenleg is teljesíti a demokratikus követelményeket. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a „választási rendszer rendkívül fontos tényezője a demokratikus jogállam működésének, ezért fontos, hogy az átalakításra vonatkozó szakmai álláspontokat körültekintően alakítsuk ki. A korábbi választási eredmények tervezett rendszerre történő egyoldalú rávetítése nem célravezető, a visszamenőleges választási modellszámítás során ugyanis az új rendszer pártrendszerre gyakorolt lehetséges hatásait is figyelembe kell venni. Nem ismerjük továbbá a 2014-es választási erőviszonyokat, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy konkrétan melyik pártnak kedvezne a tervezet.”
A Nézőpont Intézet véleménye szerint a reform iránya ésszerű, hiszen a kivételes válsághelyzet kezeléséhez nélkülözhetetlen, stabil kormánytöbbséget eredményez. A törvénytervezet még több ponton is pontosításra szorul, ami sok esetben a később napirendre kerülő eljárási törvényben is megoldható. Az intézet nem tartja általános érvényű nehezítésnek az ajánlószelvények számának emelését, és nem gondolják, hogy az feltétlenül kispárt-ellenes lenne.
Hangsúlyozzák, hogy a választókerületi határok kijelölése minden pártnak kockázatos lehet, hiszen a korábbi szavazótáborok nem biztos, hogy egy későbbi választáson is egyben maradnak vagy ugyanarra a pártra szavaznak. Az elemzés arra is figyelmeztet, hogy a kormánypárt követné el a legnagyobb hibát, „ha elhitetné magával, hogy a tervezett választási rendszer a kormányzás eredményétől függetlenül bebetonozza a hatalomba” – írják.
A Nézőpont Intézet teljes elemzését itt olvashatja.
