Az én dédnagyapám volt Balatonalmádiban az első taxis – emlékezett vissza Navracsics Tibor az Emlékpontok zárórendezvényén a Terror Házában. A második világháborút követő visszaemlékezésekből az intézmény által összeállított anyaggal kapcsolatban a közigazgatási és igazságügy-miniszter kifejtette: számítanak a hétköznapok és a családok történetei. Amikor a családról beszélünk, akkor nemcsak a közeli családtagokra gondolunk, hanem „időben is vannak családtagjaink, akikkel talán soha nem találkoztunk”. Ebbe a körbe a még meg nem születettek is beletartoznak, így épül fel a nemzet, az ő számukra mentjük meg a múltat az ilyen összeállításokkal, családtörténeti munkákkal.
A Terror Háza célba vette a szinte lehetetlennek tűnő feladatot, hogy a közelmúltat is megörökítsük, folytatta Navracsics Tibor. Az intim pillanatok megörökítése több mint megörökítés, ez a nemzet emlékezetnék megőrzése. Ez a videolánc, melynek részeként 3200 beszélgetés zajlott le, azt jelentheti, hogy miközben jobban megismerjük egymást, a tapasztalatokat is leszűrhetjük.
A miniszter köszönetet mondott Schmidt Máriának és Bajnai Gordonnak az elvégzett munkáért, és azzal zárta beszédét: tanítsuk gyermekeinket az emlékezésre.
Leomlottak a falak
– A legősibb beszédhelyzet gyermek és felnőtt találkozása – vette át a szót a Terror Háza igazgatója. Az Emlékpontok elkészítése közben sokan úgy gondolták, nehéz lesz áttörni a falakat. Tartottunk attól is, az interjúalanyok egy része nem meri majd elmondani, milyen kompromisszumokat kötött a rendszerrel. Szerencsére a falak leomlottak – tette hozzá. A magyarság olyan történelmi tapasztalatok birtokában van, mely minden elképzelhető élethelyzetre mintát nyújt. Ez a tudás képessé tesz minket arra, hogy bármilyen válságot túléljünk, mondta Schmidt Mária.
A projektet három éven át tervezték, az első munkaanyagot 2007-ben kezdték. Az oktatási minisztérium 2009-ben írt alá szerződést a Terror Házával a projekt végrehajtása érdekében. Az interjúk nem a szigorú értelemben vett oral history szempontjait követték, hiszen azokat nem professzionális történészek, hanem diákok rögzítették. Hatvankilenc intézmény csatlakozott a programhoz, és még a szövevényes uniós adminisztráció sem tudta lelassítani az elkészítés ütemét, magyarázta az igazgató. Elmondta, Bajnai Gordon segítsége nélkül nem lehetett volna befejezni a projektet.
A felvételek arra tanítanak majd meg bennünket, hogy a jövőben csínján bánjunk előítéleteinkkel.
Elkészült 3200 tükör, nézzünk bele, zárta szavait Schmidt Mária.
A Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója, Porogi András – aki részt vett a gyűjtésben –, úgy fogalmazott: a projekt egyik legfőbb gondolata az volt, hogy a generációk közötti párbeszédet erősítse. Az igazgató egy táborból szabadult interjúalanytól is idézett: „Azt mondták nekünk, amikor szabadultunk, hogy erről soha, senkinek nem beszélhetünk.” Édesanyja erre annyit mondott: te azért születtél, hogy senkivel ne fordulhasson elő többé, ami veled megtörtént. Az Emlékpontok célja, hogy a következő generációnak üzenjen: mondd el, hogy tudjuk – fogalmazott.
Az interjúk egy része megtekinthető az emlekpont.hu oldalon.
