Már harminc évvel ezelőtt arról beszéltek, hogy a világ súlypontja Ázsia felé tolódik el – hangsúlyozta Cséfalvay. Viszonylag jól látható, hogy az adósságból finanszírozott jóléti államok válsága zajlik napjainkban – tette hozzá. „A jólét az, amiért nap mint nap meg kell dolgozni.” Cséfalvay szerint a gazdaságpolitikának olyan keretet kell biztosítania, amely megteremti a lehetőséget a jóléthez.
A protestáns munkaetika erodálódott Európában, míg Kínában egyre nagyobb szerepet kap – mondta az NGM államtitkára. Az euróválság kapcsán úgy fogalmazott: a fő probléma, hogy a zóna különféle versenyképességű országokat tömörít, anélkül, hogy lenne egy erős belső piac. Az euróválság egyik megoldása lehet a zóna kettéválása, amely óriási költséggel járna. A másik megoldás a fiskális politikák összehangolása lehet, de ez nagyon lassan halad előre – fogalmazott a politikus.
Cséfalvay szerint Európa a következő években is a kompromisszumok útján fog haladni, amely a bizonytalanság elhúzódásával fog járni. Óriási lehetőségnek nevezte a kínai piacot, „remélem minél több Mercedest fognak vásárolni”. Ki Magyarország Bill Gates-e? – tette föl a kérdést a politikus. Szerinte a fiatal vállalkozóknak kell megtalálnia azt a modellt, ahol hasonló karrierek születhetnek.
A világ fejlődésének 50 százalékát adták
Kína a legdinamikusabban fejlődő ország, a világ második gazdasága, míg 250 millióan búcsút intettek a szegénységnek – mondta Cheney Xiaojun, a kínai nagykövetség politikai tanácsosa. 2009-ben a kínai gazdasági növekedés adta a világ bővülésének 50 százalékát – tette hozzá. Szerinte a következő harminc évben a gazdaság bővülési üteme fenn fog maradni. Nagy problémának nevezte, hogy a fejlődés kiegyensúlyozatlan, valamint hogy 150 millióan élnek szegénységben.
„Öt év alatt törekszünk az innováció fejlesztésére, az energiagazdaságosságra, valamint a társadalmi igazságosságra” – hangsúlyozta Xiaojun. 2011-2015 között az import mértéke meghaladhatja a 8000 milliárd dollárt, míg a környezetvédelemre 500 milliárd dollárt kívánunk költeni – mondta a diplomata. 2010-ben 68,8 milliárd dolláros kínai befektetés történt a világban – tette hozzá. „Kína Magyarországon eddig 2,5 milliárd dollár értékben fektetett be, míg hazai részről 360 millió dolláros befektetés történt Kínában.”
A belső területek felé is nyitni kell
A kínai–magyar viszony most éli a legjobb szakaszát – mutatott rá Xiaojun. Kifejtette, hogy a vállalkozóknak először jól fel kell mérniük a kínai piacot, mivel komoly nemzetközi versenyben kell megállniuk a helyüket. Egyik kitörési pontnak nevezte a tanácsos, hogy az ország középső és nyugati részei felé nyissanak a magyar vállalkozók, mivel a kormány is komoly fejlesztéseket tervez azokon a területeken.
A magyar export 6,46 százaléka irányul Ázsiába, amelyben kiugró arányt képviselnek a gépek – mutatott rá Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője. Problémának nevezte, hogy sokkal több az import Kínából, mint a mi exportunk, amelynek a megváltoztatásban az ázsiai fél is érdekelt. „Érdemes megtalálni azokat a partnereket, akik illeszkednek a magyar cégek méreteihez.” A magyar cégek nyitása Hongkongon keresztül történhet meg, amely kedvező táptalaja az együttműködésnek – hangsúlyozta Bödőcs.
