Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: a szabálysértési javaslat szerint – amely „elősegíti, hogy a bűncselekmények és szabálysértések száma csökkenjen” – az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd.
Lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés. A jegyző helyett a kormányhivatal lesz az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság – ismertette, hozzátéve, hogy átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtásának rendszere is: szabálysértési elzárással sújtható, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.
Kontrát Károly tájékoztatása szerint bevezetik a szabálysértési visszaesést is: ennek értelmében az eredetileg elzárással nem büntethető szabálysértések esetén – kivéve a helyszíni bírságolást –, ha hat hónapon belül legalább kétszer már felelősségre vontak valakit, akkor a folyamatban lévő cselekménye szabálysértési elzárással is fenyegethető lenne. A közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések esetén, ha hat hónapon belül kétszer már történt felelősségre vonás, akkor a járművezetés szabályainak ismételt megsértése miatt járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kellene.
A rendőrség az összes szabálysértés esetén szabhatna ki helyszíni bírságot, amelynek mértéke 5 és 50 ezer forint közötti összegre változik, ismételt elkövetés esetén pedig 70 ezer forint is kiszabható lesz.
A szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összege a jelenlegi 3-ról 5, illetve 150-ről 300 ezer forintra emelkedik 2013. január 1-jétől. A tulajdon elleni szabálysértéseknél az értékhatár 20 ezerről 50 ezer forintra emelkedik, amivel 63 ezer ügytől mentesül a büntetőeljárás – közölte a BM államtitkára.
Az új polgárőrtörvény tervezetével kapcsolatban példaként említette annak előírását, hogy a polgárőrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. Az előterjesztés meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat.
A polgárőrségek akkor kezdhetik meg működésüket, ha kötöttek az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást, továbbá ha tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek. A polgárőrök, akiknek kitűzhető igazolvánnyal kell rendelkezniük, új formaruhát kapnak majd – ismertette Kontrát Károly, hozzáfűzve, hogy a javaslat bevezeti a polgárőrszolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét is.
Megjegyezte, „a rendvédelem állami monopóliumát kikezdő ál-polgárőrségek” megjelenését már a tavasszal rendezték, és visszaszorították ezt a jelenséget.
A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón az új törvényjavaslatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a kabinet megalakulása óta kiemelt feladatként kezeli a közbiztonság javítását. Giró-Szász András azt mondta, mind az új szabálysértési törvény, mind pedig az új polgárőrtörvény a hatékonyságot erősíti.
Az önkormányzati tűzoltók tervek szerint csökkenő bértámogatásának esetleges – fideszes kezdeményezésű – megemelését firtató felvetésre azt mondta a BM államtitkára: közérdek az, hogy e szervezetek a jövőben is eredményesen működhessenek.
