„Az az érzésem, hogy több probléma hozta össze a repülési engedély megtagadását.” Egy magyar biztonságpolitikai szakértő szavai ezek, három nappal az incidenst követően, mely bizony példa nélküli a két ország történetében.
2011. november 27-én az iráni külügyminisztert szállító repülőgép szelte volna át a magyar légteret, a járat azonban elakadt valahol a bürokrácia legmélyebb útvesztőjében. Ali Akbar Szálehi Hágába tartott volna egy konferenciára, melyen a vegyi fegyverek tilalmának szükségességéről tárgyalt volna a résztvevőkkel. A hírek szerint a miniszter gépe Törökországtól, Bulgáriától, Romániától, Ausztriától, Németországtól és persze Hollandiától is megkapta az átrepülési engedélyt, egyedül Magyarország tiltotta meg a belépést. Vajon miért?
Több kérelem is volt
A budapesti iráni követség sajtósa szerint nincs új a nap alatt: a Külügyminisztérium egyszerűen elfelejtett válaszolni a nagykövetség kérelmére. – Az ilyen kérelmek a követségen keresztül jutnak el a minisztériumhoz. Pénteken átadtuk a dokumentumot, az illetékes azonban azt mondta, az üggyel foglalkozó osztály a hétvégén már nem tud tenni semmit az ügy érdekében, hétfőn kellene visszatérni rá – osztotta meg velünk az információt a kommunikációs vezető. Nem kell hozzá sok ész, hogy az emberben felmerüljön: egy ilyen utazást nem két nappal a gép felszállása előtt kellene bejelenteni. A jogosnak tűnő felvetésre azonnal érkezik is a válasz: – Mi a múlt hét első felében is kértük már ezt az engedélyt, talán 22-én. Ez alkalommal nem kaptunk választ a tárcától, így pénteken újfent elküldtük a dokumentumot. Ekkor mondták azt, hogy hétvégén már nem fognak tudni foglalkozni a kérelemmel.
Egy nap alatt nincs kérelem
Az incidenst átható köd szemernyit sem oszlott, így tárcsáztuk a Külügyminisztérium számát. Tóth József, a sajtófőosztály vezetője teljesen új megvilágításba helyezte a történteket. Szavai szerint „a budapesti iráni nagykövetség valóban beadott a gépre egy átrepülési kérelmet november 22-én, akkor még más repülési időpontra. Ez alapján a minisztérium meg is kezdte a szükséges egyeztetések lefolytatását. A diplomáciai képviselet azonban másnap jegyzékben vonta vissza kérelmét arra hivatkozva, hogy Teherán törölte az utazást.” Íme az első apró részlet, melyet a nagykövetség elfelejtett közölni portálunkkal. A történetnek azonban itt még nincs vége. Miután a külügyi tárca a hivatalos jelzésre leállította az egyeztetéseket, két nappal a külügyminiszter gépének indulását megelőzően a budapesti követség újra bejelentette az átrepülést. A minisztérium ezt követően nem tehetett mást, mint „az ismert eljárással és érveléssel elutasította a kérvényt”.
Eközben a híradásokban elterjedt, hogy a minisztérium valójában azért tagadta meg az átrepülési kérvényt, mert a minisztert szállító Iranian Airlines rajta van az uniós tiltólistán. „Ali Akbar Szálehi a Meraj Air gépével szállt volna át a magyar légtéren, ez a légitársaság pedig nincs rajta az EU tiltólistáján – magyarázta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. – A másik legalább ilyen fontos tény, hogy az irániak túl későn kérték az engedélyt az átrepüléshez. Azt nem tudom, hogy a többi országnak, melyet érintett volna a gép útvonala, mikor jelezték a gép érkezését, de Magyarországhoz az utolsó pillanatban futott be a hivatalos kérelem. Abban azonban biztos vagyok, hogy egy ország külügyminiszterének nem pénteken dől el a vasárnapi programja, ezeket az utazásokat hetekre, hónapokra előre lehet tudni.”
Nem volt mögötte politikai cél
Tálas Péter úgy vélekedett: egy ilyen jellegű diplomáciai konfliktus nem szokott komolyabb következményeket generálni. Nem lehet tehát attól tartani, hogy Teherán a kérelem megtagadása okán bármiféle szankcióval él majd Magyarország felé. „A két ország hosszú távú kapcsolatain az incidens nem változtat majd alapvetően. Az újságoknak persze jó témát nyújt, lehet róla írni. Az viszont szinte teljesen biztos, hogy a konfliktus mögött semmiféle politikai cél nem rejtőzött.”
A külügyminisztérium végső állásfoglalása az ügyben egybecseng a szakértő véleményével: teheráni nagykövetünk részletesen átbeszélte a problémát az iráni partnerekkel, további rendezésre váró problémát nem látunk.
Minden jó, ha a vége jó?
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
