A tárcavezető a magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport (PRT) működtetésére és az ahhoz kapcsolódó kormányzati tevékenységre létrehozott kormánybizottság szerdai ülése után elmondta, a nemzetközi erők afganisztáni szerepvállalásában a katonai helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap a polgári feladatok ellátása. Martonyi János ezek között említette a képzéseket, a kormányzási és közigazgatási képességek javítását, valamint a fejlesztési együttműködést. Magyarország mindhárom feladatcsoportban részt vesz – tette hozzá.
A miniszter közölte, az ülésen arról tanácskoztak, hogy miként alakulhat Magyarország szerepvállalása Afganisztánban az „átmenetben”, azaz a 2014-re tervezett kivonulásig hátralévő időben, és elfogadták az erről szóló középtávú stratégiát. Emellett Munsi Abdul-Madzsíd, Baglán tartomány kormányzója beszámolt tartománya helyzetéről és az ottani projektekről – jegyezte meg Martonyi János.
Munsi Abdul-Madzsíd az ülés után úgy nyilatkozott, 2014-ben csak akkor érhet véget a nemzetközi közösség katonai szerepvállalása az országban, ha javul a biztonsági helyzet, nő az emberek biztonságérzete, és megvalósulnak a tervezett fejlesztések. A kormányzó szerint fontos feladat a védelmi képességek javítása, hogy a nemzetközi közösség kivonulása után megvédhessék magukat, továbbá a munkanélküliséget is csökkentő fejlesztések, mint például a mezőgazdasági, bányászati és energiaellátási projektek. Mindehhez megfelelő úthálózat és elektromos áramellátás kell – mutatott rá a kormányzó, hozzátéve: véleménye szerint ez csak 2024-re valósulhat meg. Munszi Abdul Madzsid egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei ellenére is komoly szerepet vállal Afganisztánban.
A Magyar Honvédség 2006 októberében vette át egy tartományi újjáépítési csoport vezetését az Afganisztán északi részén fekvő Baglán tartományban. A magyarok építettek már egyebek mellett utat, egészségügyi központokat, kis erőműveket, de részt vesznek a helyi biztonsági erők képzésében is. A PRT katonai (békefenntartás, járőrözés, őrzés-védelem, konvojkísérés) és polgári feladatokat egyaránt ellát.
Németh Zsolt külügyi államtitkár júniusban, a kormánybizottság előző ülése után úgy nyilatkozott, a kormány novemberig kidolgozza Magyarország afganisztáni szerepvállalásának középtávú stratégiáját, a katonai részvételt pedig egyre inkább felváltja a képzési, illetve a civil és segélyezési politika.
„Nem jó háborút vívni az ellenállókkal”
Baglán kormányzója elismerte, hogy továbbra is van ellenállás Baglánban, ahogy Afganisztán más tartományaiban is, de azt mondta, a helyzet valamelyest javult tavalyhoz képest. Nem jó háborút vívni az ellenállókkal, a politika síkjára kell terelni a dolgot – mondta a kormányzó. Kifejtette: a háborúskodásba beleölt pénzt olyan projektekre kell fordítani – mindenekelőtt útépítésre, vízgazdálkodásra, az áramszolgáltatás kiépítésére –, amelyek munkahelyeket teremtenek, mert ezzel az ellenállást is gyengítik.
A tervek szerint a külföldi erők 2014 végéig kivonulnak Afganisztánból. Munsi Abdul-Madzsíd ezzel kapcsolatban azt mondta: lényeges, hogy a kivonulás után se legyen védtelen az ország. A kormányzó hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia azokra az országokra, amelyek táplálják az ellenállást, vagyis Pakisztánra és Iránra. Másfelől – tette hozzá – a kormányzatnak a járásokon, helyi elöljárókon keresztül meg kell győzniük az embereket, hogy ne az ellenállást kövessék, „mert az nem jó Afganisztánnak”.
