A hiányzó láncszem
A játékok biztonságosságát erősítő rendelet azonban csak félkarú óriás, ugyanis nincsen ráhatása a gyerekjátékok tartósságára, élettartamára. Az MNO kérdésére a Fogyasztóvédők Országos Egyesületének elnöke elismerte, hogy e jogszabály nem fogja megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy az olcsóságot a végletekig hajszoló kereskedők tetszetős külsejű, ám valójában egyre rosszabb kivitelű, egyre gyatrább műszaki tartalmú játékokat hoznak forgalomba. A fogyasztóvédelmi szakember szerint Európa-szerte az a gyakorlat, hogy a játékok tartósságát, megbízhatóságát illetően a hatóságok nem írnak elő forgalomba hozataluk előtt minőségvizsgálatokat. A fogyasztót tehát ebből a szempontból csak a szavatosságról és a garanciáról szóló általános jogszabályok védik, tehát a kereskedő köteles a panaszokat utólag kivizsgálni és meghatározott módon orvosolni. Az persze más kérdés, hogy a gyerekjátékok idő előtti tönkremenetelét könnyű ráfogni a nem rendeltetésszerű használatra, az idő előtti kopásból eredő elromlás bizonyításához pedig a fogyasztó részéről komoly idegrendszerre van szükség, és az erőfeszítés nincs is arányban a termék értékével.
Nyilvánvalóan az a nagyobbik baj, ha egy játék valamilyen formában károsítja a vele játszó gyermek egészségét, de az sem elhanyagolható probléma, ha az áru már használatbavétele másnapján felmondja a szolgálatot, ezzel a gyermeket komoly csalódásnak kitéve. Ez különösen bizonyos ázsiai eredetű elektromos játékokra igaz, amelyek siralmasan primitív műszaki tartalmáról bárki meggyőződhet, aki szétszereli őket.
A fogyasztóvédő azonban óva inti a szülőt attól, hogy maga kísérletezzen a termék megjavításával, mert ezzel automatikusan elveszti a cserére vonatkozó jogát.
