A jövőben az eddiginél sokkal szigorúbb követelmények szabályozzák majd a gyerekjátékok kereskedelmét – legalábbis biztonságossági szempontból. November negyedikén lépett hatályba az az új jogszabály, amelyet a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete közleményben is üdvözölt. A gyermekjátékok biztonságáról szóló NGM-rendelet ugyanis végre nevesíti az értékesítési lánc összes szereplőjének (gyártó, importőr, forgalmazó) kötelezettségeit, elsődleges szempontként kezelve és a fiatal fogyasztók védelmét.
E rendelet életbe léptetésével hazánk európai uniós tagságából származó kötelezettségét teljesíti.
A korábbi szabályozáshoz képest új rendelkezés, hogy mostantól mind a gyártónak, mind az importőrnek kötelessége az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani.
A régi szabályozással ellentétben mostantól a gyártó maga köteles elvégezni a megfelelőségértékelési eljárást is. Eddig ugyanis csupán megfelelőségi jelöléssel kellett ellátnia a terméket. Ez az eljárás azt jelenti, hogy még a játék forgalomba hozatala előtt a gyártónak alá kell vetnie termékét annak a vizsgálatnak, amely előfeltétele a biztonságosságot tanúsító CE-jelölésnek. E vizsgálatok a játékok vegyi, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági és higiéniai tulajdonságaira terjednek ki.
A rendelet a gyártó kötelességévé teszi azt is, hogy azt magyar nyelvű használati utasítással és biztonsági tájékoztatóval ellássa. Amennyiben a gyártó részéről mindez elmaradna, az importőr kötelességévé válik ezekről gondoskodni, végül pedig a forgalmazónak is ellenőriznie kell ennek meglétét. A jövőben csak úgy kerülhet kereskedelmi forgalomba gyerekjáték, ha a terméken, a csomagolásán, vagy a kísérő dokumentációjában fel lesz tüntetve a gyártó, és az importőr neve és kapcsolattartási címe, ahová a vásárló esetleges panaszával fordulhat.
A közlemény szerint a jövőben a hatósági piacfelügyeleti tevékenység is hatékonyabb lesz, hiszen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság már akkor is piacfelügyeleti eljárást köteles lefolytatni, ha csupán feltételezi, hogy valamely játék veszélyeztetheti használójának egészségét vagy anyagi javainak biztonságát. Elmarasztalás esetén a hatóság 30 napon belül korlátozhatja és akár meg is tilthatja a játék forgalmazását, valamint azt a forgalomból kivonathatja, vagy visszahívathatja a forgalmazóval.
A hiányzó láncszem
A játékok biztonságosságát erősítő rendelet azonban csak félkarú óriás, ugyanis nincsen ráhatása a gyerekjátékok tartósságára, élettartamára. Az MNO kérdésére a Fogyasztóvédők Országos Egyesületének elnöke elismerte, hogy e jogszabály nem fogja megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy az olcsóságot a végletekig hajszoló kereskedők tetszetős külsejű, ám valójában egyre rosszabb kivitelű, egyre gyatrább műszaki tartalmú játékokat hoznak forgalomba. A fogyasztóvédelmi szakember szerint Európa-szerte az a gyakorlat, hogy a játékok tartósságát, megbízhatóságát illetően a hatóságok nem írnak elő forgalomba hozataluk előtt minőségvizsgálatokat. A fogyasztót tehát ebből a szempontból csak a szavatosságról és a garanciáról szóló általános jogszabályok védik, tehát a kereskedő köteles a panaszokat utólag kivizsgálni és meghatározott módon orvosolni. Az persze más kérdés, hogy a gyerekjátékok idő előtti tönkremenetelét könnyű ráfogni a nem rendeltetésszerű használatra, az idő előtti kopásból eredő elromlás bizonyításához pedig a fogyasztó részéről komoly idegrendszerre van szükség, és az erőfeszítés nincs is arányban a termék értékével.
Nyilvánvalóan az a nagyobbik baj, ha egy játék valamilyen formában károsítja a vele játszó gyermek egészségét, de az sem elhanyagolható probléma, ha az áru már használatbavétele másnapján felmondja a szolgálatot, ezzel a gyermeket komoly csalódásnak kitéve. Ez különösen bizonyos ázsiai eredetű elektromos játékokra igaz, amelyek siralmasan primitív műszaki tartalmáról bárki meggyőződhet, aki szétszereli őket.
A fogyasztóvédő azonban óva inti a szülőt attól, hogy maga kísérletezzen a termék megjavításával, mert ezzel automatikusan elveszti a cserére vonatkozó jogát.
