Réthelyi három lehetőségről beszélt

Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók.

Szükség van módosításokra

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit alapvetően jól ragadja meg, de nem állítja, hogy hibátlan és azt sem, hogy minden a helyén van, ezért bizonyos pontokon módosításokat javasol.

Szerinte a javaslatban a felsőoktatás minőségét javító szabályok „Janus-arcúra” sikerültek, vannak jó és vitatható elemei. Úgy vélte: helyes, hogy a tervezet szűkíti azon pontok arányát, amelyek nem a tudáshoz kapcsolódnak, hogy szabályozza a diákokat tanulásra ösztönző erőket és gátat akar szabni annak a folyamatnak, hogy minden intézmény gyors ütemben bővítse képzési kínálatát.

Azt ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzőst bocsát ki. Szerinte ezt helyesebb lenne százalékos arányhoz kötni, vagy más rugalmas megoldást találni, mert ellenkező esetben a felsőoktatási intézmények alapvető érdeke az lesz, hogy erőnek erejével „odarugdossák a megfelelő számú gyereket”.

A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, ki tanulhat tovább. Ma a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy tömegében tegyenek nyelvvizsgát a diákok; akiknek ez sikerül, azok általában különórákra, nyelviskolákba járnak, amit a szülők vásárolnak meg a piacon – tette hozzá a politikus, aki azt javasolta, hogy inkább a kötelező idegen nyelvből tett érettségi maradjon feltétel.

Az ellenzéki nyilatkozatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről. Mint mondta, 2008-ban konkrét valóság volt a tandíj bevezetésének lehetősége, és népszavazás kellett, hogy ezt megakadályozzák, a jelen helyzetben viszont egy diákhitel-konstrukciót készít elő a kormány. „Azért a kettő nem egy és ugyanaz” – jegyezte meg.

Nem szakmai

Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Az elmúlt 50 évben példa nélküli, hogy egy év alatt 39 milliárd forintos kivonás történik – tette hozzá a volt oktatási miniszter.

Szerinte a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Minden felmérés azt mutatja, hogy ha valaki diplomával rendelkezik, nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon és nehezebben veszíti el az állását, ezzel ellentétben – folytatta – a javaslat 53 500-ról 30 ezer főre csökkenti a hallgatói keretszámot, állami ösztöndíjnak nevezi az eddigi költségtérítéses képzést, az önköltséges hallgatókat pedig tandíjrendszerben akarja tanítani. Mint mondta, több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be a felsőoktatásba.