A tárcavezető expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni.
A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé – mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe.
A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint kifejtette:„az osztott képzés nagyon előnytelen volt”, a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felső tagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre.
A miniszter a jövőre nézve, a törvény elfogadása után fontos feladatnak tartja az egyes képzések áttekintését, a bolognai rendszert ugyanis – mint fogalmazott – nagy sietséggel vezették be. Réthelyi Miklós ismertette: a felsőoktatás képzési ciklusai az alap-, a mester- és a doktorképzés, a 3,5-4 éves alapképzést egyetem és főiskola egyaránt műveli, folytatása, a mesterképzés elsősorban egyetemeken, míg a doktorképzés egyértelműen az egyetemeken van. Felsőoktatás keretei között folyik még a kétéves a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés.
A miniszter részletezte a felsőoktatási intézmények feladatait, szólt arról, hogy ki alapíthat felsőoktatási intézményt, s kitért arra, hogy az egyetemek, főiskolák elismerésüket az Országgyűléstől kapják, míg működési engedélyüket az Oktatási Hivatal adja ki. Jelezte, hogy a javaslat külön melléklete rögzíti az állami felsőoktatási intézményeket.
Új elemként említette, hogy nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Ez a cím azokat illetheti meg, amelyek a nemzetközi versenyképesség területén eddig is bizonyítottak. Kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények, karok megkaphatják a kutató minősítést, és az alkalmazott kutatási területen nemzetközileg is elismert főiskolák az alkalmazott kutatások főiskola minősítést nyerhetnék el.
A javaslat szól arról, hogy a felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus, elnöke a rektor, tagjainak száma minimum kilenc fő, és összetételét tekintve a hallgatói önkormányzatok legalább 20, legfeljebb 25 százalékáig delegálhatnak tagokat a testületbe.
A hallgatói érdekek képviseletére hallgatói önkormányzatok működnek, amelynek minden tagja választó és választható – folytatta a javaslat ismertetését.
A miniszter jelezte: az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.
A tárca vezetője kiemelte, az oktatói munkakörök lényegében nem változnak, a betöltésük feltételeit az indítvány részletesen rögzíti. Szólt arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) közreműködik az intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra. A javaslat részletezi a MAB összetételét, az a cél, hogy minden tudomány és kutatási terület érintett legyen tagjai között.
A javaslat kitér a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Doktori Tanács működésére is – derült ki szavaiból. A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme – rögzítette a miniszter.
Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy 1990 előtt a középiskolát végzett hallgatóknak csak kis százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, ezt követően azonban megháromszorozódott a hallgatók száma, új időszakot elindítva a magyar felsőoktatás életében. Ma már egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra – hangsúlyozta. Felidézte még, hogy az elmúlt húsz évben két alkalommal döntött az Országgyűlés felsőoktatási törvényről, megteremtették az egységes felsőoktatást, bevezették a doktori képzést, illetve 2005-től a képzési ciklusokat.
Szükség van módosításokra
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit alapvetően jól ragadja meg, de nem állítja, hogy hibátlan és azt sem, hogy minden a helyén van, ezért bizonyos pontokon módosításokat javasol.
Szerinte a javaslatban a felsőoktatás minőségét javító szabályok „Janus-arcúra” sikerültek, vannak jó és vitatható elemei. Úgy vélte: helyes, hogy a tervezet szűkíti azon pontok arányát, amelyek nem a tudáshoz kapcsolódnak, hogy szabályozza a diákokat tanulásra ösztönző erőket és gátat akar szabni annak a folyamatnak, hogy minden intézmény gyors ütemben bővítse képzési kínálatát.
Azt ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzőst bocsát ki. Szerinte ezt helyesebb lenne százalékos arányhoz kötni, vagy más rugalmas megoldást találni, mert ellenkező esetben a felsőoktatási intézmények alapvető érdeke az lesz, hogy erőnek erejével „odarugdossák a megfelelő számú gyereket”.
A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, ki tanulhat tovább. Ma a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy tömegében tegyenek nyelvvizsgát a diákok; akiknek ez sikerül, azok általában különórákra, nyelviskolákba járnak, amit a szülők vásárolnak meg a piacon – tette hozzá a politikus, aki azt javasolta, hogy inkább a kötelező idegen nyelvből tett érettségi maradjon feltétel.
Az ellenzéki nyilatkozatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről. Mint mondta, 2008-ban konkrét valóság volt a tandíj bevezetésének lehetősége, és népszavazás kellett, hogy ezt megakadályozzák, a jelen helyzetben viszont egy diákhitel-konstrukciót készít elő a kormány. „Azért a kettő nem egy és ugyanaz” – jegyezte meg.
Nem szakmai
Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Az elmúlt 50 évben példa nélküli, hogy egy év alatt 39 milliárd forintos kivonás történik – tette hozzá a volt oktatási miniszter.
Szerinte a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Minden felmérés azt mutatja, hogy ha valaki diplomával rendelkezik, nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon és nehezebben veszíti el az állását, ezzel ellentétben – folytatta – a javaslat 53 500-ról 30 ezer főre csökkenti a hallgatói keretszámot, állami ösztöndíjnak nevezi az eddigi költségtérítéses képzést, az önköltséges hallgatókat pedig tandíjrendszerben akarja tanítani. Mint mondta, több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be a felsőoktatásba.
