A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője erről az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által szervezett konferencián beszélt csütörtökön Budapesten.
Szabó Máté ombudsman a hivatal idei egészségügyi projektjének konferenciáján elmondta: a szociális, az egészségügyi és az oktatási rendszerben sok problémával és visszássággal találkoznak. Azt mondta, bár az egészségüggyel kapcsolatos problémák száma nem kiugróan magas, de folyamatosan jelen vannak. A hivatal az idén kiemelten foglalkozott a területtel, vizsgálataikról jelentést készítettek.
Mint mondta, amikor elhatározták, hogy elindítják az egészségügyi projektet, arra gondoltak, hogy eljött az idő több mint húsz évvel a rendszerváltás után, hogy számon kérjék az egészségügyi rendszer értékeit, normáit. Ennek a vizsgálatnak a tapasztalata az, hogy ezek a normák még mindig nem stabilizálódtak.
A biztos felhívta a figyelmet: a túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikái a magyar egészségügyi rendszert az utolsó előtti helyre sorolják az egészségügyi kiadások és a várható élettartam alapján.
Réthelyi Miklós szerint tudatosítani kell: az egészségért mindenki felelős, elsősorban a sajátjáért, majd a családjáéért, de a tágabb környezete és a következő generáció egészsége iránt is felelősséget visel.
A miniszter a rendezvényen azt mondta: az egészséget nap mint nap újra kell teremteni, ebben az egészségügyi ágazat fontos lépéseket tesz, a kormány például adóval sújtja azokat a termékeket, amelyek szakemberek szerint nem egészségesek, és ezt a bevételt a bérek növelésére fordítják.
Réthelyi Miklós kiemelte, hogy az orvosi munka hivatás, amelynek szigorú szabályai vannak, az érdekek azonossága kikezdhetetlen. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosokat laikusok nem kontrollálják, foglalkozási autonómia jellemző.
A miniszter elmondta: az orvosok képzésének része a magatartástudomány, amely – a tünet- és betegségközpontú szemlélet helyett – személyközpontú, egészségközpontú, egészségmegőrzési megközelítésre törekszik. Jellemzője, hogy felismeri a beteg személyiségének meghatározó szerepét a megelőzésben, illetve abban, hogy tud megbirkózni a betegséggel.
A miniszter szerint a modern társadalomban munka- és az alkotóképesség csökkenését elsősorban nem a fizikai károsodások, fertőző betegségek okozzák, hanem a pszichés konfliktusmegoldó készségek zavara, szorongásos, depressziós állapotok és ezek hosszú távú következményei.
