Az Országgyűlés a költségvetési törvény módosításával hozzájárult ahhoz, hogy az állam még idén átvállaljon a MÁV Zrt. adósságából legfeljebb 64 milliárd forintot. A parlament erről a megyei önkormányzatok intézményeinek és vagyonának állami átvételéről szóló törvény részeként döntött hétfőn, jóváhagyva, hogy az állam legkésőbb december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Zrt. hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 milliárd forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait.
A Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam hatvanmilliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.
A kormány pénteken közzétett határozata szerint a tőkeemelés célja a külső forrásbevonáshoz, valamint az aktivitás bővítéséhez szükséges tőkehelyzet biztosítása. A döntés szerint a hatvanmilliárd forintot egy összegben kell utalni az MFB Zrt. számlájára: a tőkejuttatásból hatmilliárd forint a jegyzett tőkét növeli, 54 milliárd forint pedig a tőketartalékba kerül. Az idei költségvetés hiánya így 1517,0996 milliárd forintra nő.
Az elfogadott javaslat arról is rendelkezik, hogy az Országgyűlés december 1-jei hatállyal lemond az államnak a Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulásban részt vevő Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés és Várpalota települések önkormányzataival szemben fennálló kölcsönkövetelés tőke- és kamatösszegéről.
Talabér Márta (Fidesz–KDNP), Várpalota polgármestere november elején jelentette be, hogy teljes egészében átvállalja az állam a hét Veszprém megyei település alkotta céltársulás 2019-ig esedékes devizakölcsön-tartozásának – jenhitelének –, azaz összesen több mint hárommilliárd forintnak a megfizetését. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes akkor azt mondta: a kormány Talabér Márta lobbitevékenységének köszönhetően hagyta jóvá a devizakölcsön elengedéséről szóló javaslatot.
37 százalékra emelkedik az eva kulcsa
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.
A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik.
Állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona
Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, valamint a fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Az állam ugyanakkor átvállalja a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintos adósságát.
Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.
A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat azok adósságállományával együtt, ahogyan a fővárosi önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel.
Az eredetileg tervezett megyei intézményfenntartó központ helyett a parlament – az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatát elfogadva – úgy döntött, hogy az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézmények fenntartását a kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el. Ennek előkészítésére a kormánymegbízott intézményi biztost nevezhet ki.
A záróvitában felszólaló ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy a kormány a 180 milliárdos adósságállomány átvállalásával egyidejűleg a megyei önkormányzatok ezermilliárdos vagyonát is államosítja. Jobbikos és LMP-s politikusok egyaránt azt szorgalmazták, hogy a törvényben rögzítsék: az átadott vagyon kizárólag törvényi engedéllyel idegeníthető el. A kormánypártok ezt nem támogatták, a fideszes Kósa Lajos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarják privatizálni az állami tulajdonba kerülő vagyont és intézményeket.
Tovább dolgozik a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság
Az Országgyűlés jövő év március végéig meghosszabbította a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság eredetileg november 20-án lejáró megbízatását. Az erről szóló előterjesztést 249 kormánypárti igen szavazattal, 71 ellenzéki nem ellenében, illetve 30 szocialista képviselő tartózkodása mellett fogadta el a Ház.
Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke a határidő-hosszabbítást egyebek mellett arra hivatkozva kérte a parlamenttől, hogy a bizottság meghallgatásai során kiderült: a meghívott jogvédő szervezetek nyilatkozatai egymásnak ellentmondanak, illetve „számtalan eltérést mutatnak” az ORFK teljes körű beszámolójától. A testület ezen ellentmondások feltárása érdekében további dokumentumokat kért be, amelyek elkészítéséhez az érintett szervezeteknek hosszabb időre van szüksége – hangsúlyozza Kocsis Máté, kiemelve, hogy további meghallgatásokra is szükség lehet.
