A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által az értékekről és az értékítéletekről szervezett pénteki nemzetközi konferencián az államtitkár elmondta: Magyarország komolyan veszi az uniós kormányközi szerződés aláírásának kérdését, be akarja tartani, amit aláír, ezért megfontoltan dönti el, csatlakozik-e a szerződéshez. Magyarország kitart az „értékek Európája” mellett, mert az EU csak így maradhat erős és egységes – hangsúlyozta.
Németh Zsolt a szerb restitúciós törvénnyel kapcsolatban azt mondta: „a szerb politikai elit kitűnő korrekciós készségről tett tanúbizonyságot”, ahogyan visszavezette az országot az európai értékek felé. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a „mérvadó nyugati körök” passzivitást mutattak az ügyben, mintha az európai értékrend alapján elfogadható lett volna, ami történt.
Az államtitkár emlékeztetett: a 2009. december 1-jén érvénybe lépett lisszaboni szerződés felsorolja a tagállamok által közösen vallott értékeket, ami azt szolgálja, hogy az országok előre kiszámítható értékek mentén határozzák meg érdekeiket. Így az értékek a közösség belső bizalmi alapját adják – mutatott rá.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kifejtette: Magyarországon húsz évvel a rendszerváltozás után természetes a változás igénye, de a gazdasági válság miatt külföldön veszélyesnek tekintenek minden változást. Ezért elszántan, nyíltan el kell magyarázni a külföldi országoknak, mi történik Magyarországon – tette hozzá.
Úgy vélte, ezeket a változtatásokat már régen, a rendszerváltáskor meg kellett volna lépni, és húsz év kellett ahhoz, hogy legyen „akarat és elszántság”, hogy az emberek megragadják az esélyt a változásra.
Az emberek a piacokban sem bíznak
Ivan Krastev, a bolgár Liberális Stratégiák Központjának elnöke kifejtette: mivel a válságban az emberek már sem a kormányokban, sem a piacokban nem bíznak, egyfajta társadalmi zavarodottság figyelhető meg a recesszió mellett. A kormányok feladata nehéz, hiszen míg a piacokat arról kell meggyőzniük, hogy nem súlyos a válság, az embereket arról, hogy igenis komoly a helyzet, mivel máskülönben nem lennének hajlandóak meghozni a szükséges áldozatokat – mutatott rá.
Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott: az alkotmány és az egyházjogi törvény egyaránt egyéni jogokról beszél, a vallási közösségek helyzetének rendezése jóval bonyolultabb. Pedig a vallások – főleg a keresztyén – közösségi jellegűek, hiszen a vallás gyakorlása közösséget teremt, ebben jelennek meg értékei – emelte ki.
Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára az emberi méltóság jogáról elmondta, azt azért definiálták, hogy egy új emberfogalmat állítsanak szembe a korábbi embertelen rendszerekkel. E jog alkalmazásában erőteljes egységesülési tendencia figyelhető meg, amely elsősorban az emberi jogi bíróságok gyakorlatának köszönhető – fűzte hozzá.
