Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes felszólalásában jelezte: a koncepcióval azt az utat szeretnék kijelölni, amelynek mentén a tényleges költségvetést készítik. Mint mondta, a koncepció tele van bizonytalansági elemekkel, az a főváros mai tudása szerint készült, és természetes, hogy a tényleges büdzsé elfogadásig még „hatni fognak becsapódó villámok”. Hozzátette: a büdzsét nagymértékben meghatározza a városvezetésre maradt „örökség”, a többi között az adósságállomány, a kimerített hitellehetőségek.
Az MSZP több képviselője is jelezte, hogy nem támogatja a koncepciót. Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes a „legártóbb körülménynek” nevezte a kormányt, és bírálta, hogy a növekedési tervben „egy árva hang sem szól Budapestről”.
Az LMP a főváros érdekérvényesítési képességét kritizálta, Hanzély Ákos szerint ez az oka annak, hogy a főváros nem tudja megoldani a finanszírozási problémáit. A képviselő szerint számos kerületi polgármester ül a parlamentben, minden adott az erős fővárosi lobbihoz, ehhez képest egyéni, pillanatnyi érdekek alapján politizálnak a fideszesek, és ötletszerűen nyújtanak be javaslatokat.
A Jobbik a megszorítások ellen emelt szót, attól tartva, hogy a források szűkülése a lakosság rovására megy. Losonczy Pál frakcióvezető egyetértett a fővárosi lobbitevékenység erősítésének szükségességével, mint mondta, a megígért forrásokat ki kell harcolni, akkor is, ha közben 20 ezer milliárd forint az államadósság.
Tarlós István főpolgármester arra kérte az ellenzéket, hogy a koncepciót ne a majdani költségvetés „megváltoztathatatlan elhatározásaként” kezelje, szavai szerint a helyzethez képest a lehető legjobb dokumentumot készítették. A főváros 2012. évi költségvetési koncepciója az idei évhez képest tízmilliárd forintos folyó bevételi kieséssel számol. Ennek egyik okaként a gazdasági válság folytatódását jelölte meg a városvezetés. A működési kiadások előirányzata a 2011-es 174,3 milliárd forintról 181,4 milliárdra nő, azzal együtt, hogy egyes egészségügyi feladatokra és a tűzoltó-parancsnokságra az állami kézbe adás miatt nem különítenek el forrást.
Jelentősen nő a közlekedési és a parkolási feladatokra tervezett összeg, 10,7 milliárdról 20,7 milliárdra, továbbá megháromszorozódnak a céljellegű működési keretek, így erre 543 millió forint juthat. A városvezetésnek a fejlesztéseket, felújításokat érintően az volt az általános elve, hogy csak a reálisan szükséges feladatok és előirányzatok szerepeljenek. „Későbbi évekről 2012-re előre hozott feladat csak indokolt esetben volt javasolható. Kiemelt elbírálásban részesültek a külső források bevonásával megvalósuló fejlesztések” – olvasható a javaslatban. Az is kiderül belőle, hogy többletigényt csak „elháríthatatlan külső körülmény esetén” lehet javasolni.
Felülvizsgálnák azokat a beruházásokat, amelyeket a többletbevételek, illetve kiadási megtakarítások révén önálló banki projektfinanszírozással is meg lehet valósítani, ami a fejlesztés forrásait bővítheti. A koncepció a budapesti költségvetés legsúlyosabb kezeletlen problémájának nevezi a BKV finanszírozásának megoldatlanságát. Kitér arra, hogy a társaság adósságállománya 70 milliárd forint. A BKV által felvett hitelek jelentős része jövőre lejár, és 2012 májusáig mintegy 45 milliárd forint adósság visszafizetése lesz esedékes. A BKV-n kívül a gazdasági pozíció romlásának okai között szerepel az szja-bevételek 1,8 milliárd forintos, az iparűzési adó 4,3 milliárd forintos, valamint az illetékbevételek egymilliárd forintos csökkenése. A koncepció szerint a vezetés feltett szándéka, hogy a ciklus egészében az eladósodás nem növekedhet.
A dokumentum felsorolja az év során várható kockázatokat is, köztük az árfolyamkockázatot, az uniós beruházások megelőlegezését, az iparűzési adó teljesülési kockázatát, a támogatások lehívásának kockázatát említik.
