„Hitelesítették a trianoni döntést”

Hét évvel ezelőtt óriási csalódottságot okozott a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás eredménytelensége a határon túl.

Hét évvel ezelőtt tartották a kettős állampolgárságról szóló népszavazást Magyarországon, amelyen a következő kérdést tették fel: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

A választáson 37,49 százalék élt állampolgári jogával. A szavazók 51,47 százaléka szavazott igennel, míg 48,43 százaléka nemmel. A népszavazás eredménytelenül zárult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot. A döntés természetesen elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarság képviselőiből, akik egyszerre hibáztatták a kérdést elhamarkodva eldönteni akaró magyarországi ellenzéket és az állampolgárság megadásától elhatárolódó kormányzatot.

A nemzet megosztását választották

„Politikai értelemben sajnos azonban az a helyzet – amit már korábban is leírtam –, hogy akik az állampolgárság kérdésében nemmel szavaztak, azok valójában igennel szavaztak a nemzet szétdaraboltságára” – fogalmazott az eredmény kapcsán Duray Miklós, az MKP politikusa. Kéri László politológus akkor úgy értékelt, hogy a Fidesz biztos nyert ügynek gondolta a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, de az MSZP-t is meglepte az eredmény, „mert az MSZP megosztott volt, ott egyáltalán nem volt arról szó, hogy olyan nagyon határozottan kiállt volna akár a pártvezetés, akár a tagságuk, akár a szimpatizánsaik a nem mellett”. Kéri kitért arra, hogy a népszavazás végeredménye „tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc nagy győzelme”.

„A népszavazásnak nyertese nincs” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: felelőse nem a két, nem túl jelentős befolyású szervezet. „Felelőse önök, a magyar jobboldal egyébként jobb sorsra érdemes pártja, akik veszni hagyják a konzervativizmus oly tisztességes magyar hagyományát, és radikális, populista politikát képviselve eladják a politikai középút, a politikai tisztesség maradékát is pár százalék támogatásért”. December 5. lehetett volna a nemzeti összefogás ünnepe, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc és Hiller István a nemzet megosztását választotta – hangsúlyozta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy a kormány becsapta a választókat, amikor 800 ezer határon túli magyar betelepülésével riogatott.

Gyurcsány, Molnár, Szanyi nemmel voksolt

A kettős állampolgárság ügye nem került le a napirendről, és a Fidesz–KDNP egyik választási ígérete volt, hogy hatalomra kerülésüket követően törvényt hoznak annak szabályozásáról. A tavalyi választási győzelem után az Országgyűlés május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő.

„Milyen veszélyt jelenthet a Szlovák Köztársaságra?”

A törvény elfogadása után hazánk egyelőre Szlovákiával és Ukrajnával nem tudott megállapodni, azonban a helyzet igazából csak északi szomszédunkkal mérgesedett el. A pozsonyi parlament egy olyan választörvényt fogadott el, miszerint ha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.

Ennek alapján Szlovákiában először november 18-án Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozótól vonta meg szlovák állampolgárságát a pozsonyi belügyminisztérium. Ezt követően az 1912-ben született rimaszombati Tamás Aladárnét szólították fel, hogy adja le szlovák papírjait, mivel állampolgársági esküt tett. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár ennek kapcsán feltette a kérdést: mi indokolja ezt a döbbenetes és visszataszító lépést? „Vajon milyen veszélyt jelenthet a Szlovák Köztársaságra a magyar állampolgárságot szerzett százesztendős asszony?”