Az azonnali haszonszerzésre és tűzoltásra törekvő, mindennemű hosszú távú stratégiai gondolkodást mellőző üzletvitel, a 2007-es felelőtlen privatizáció és a tavalyi visszaállamosítás kényszerpályára állította a Malévot. A nemzeti légitársaság 2010-ben 24 milliárdos mínusszal zárt, és több tízmilliárdos adóssággal küszködik. Többek között ez is kiderült Fellegi Tamás hétfői sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a fehér könyvet, melyet a vagyonkezelő, a Malév és a fejlesztési minisztérium közösen készített el.
Egy éve folyamatosan előkerül a Malév ügye, hol a kínaiak érkezése, hol az orosz felvásárlás kapcsán. Itt az ideje, hogy a nyilvánossággal is megosszuk azokat az információkat, melyre az üzleti és az Európai Unióval folytatott tárgyalások idején nem volt módunk – vágott bele a fejlesztési miniszter.
A tárca arra a következtetésre jutott, hogy megfelelő tőkeerős befektetőt kell találni annak érdekében, hogy a Malévot megmentsék a csődtől. Az okok a múltban keresendők: ez vezetett odáig, hogy az orosz és a kínai féllel is le kellett ülni tárgyalni. Ami a Malév jövőjét illeti, az orosz partnerekkel immár nincs több dolgunk – jelentette be Fellegi. A légitársaság ezzel a lépéssel visszanyerheti nemzeti függetlenségét – tette hozzá.
Leszögezte: nemzetgazdasági szempontból alapvető fontosságú, hogy jól működjön a légitársaság. A 2600 embernek munkát adó, félezer hazai vállalkozásnak megrendelést biztosító cég éves szinten közel 10 milliárd forint adót fizet. Miután a vállalat az ország harminc legnagyobb exportőre között is szerepel, gazdaságilag megkérdőjelezhetetlen, hogy szükség van a működésére. A fehér könyv célja, hogy a közvélemény számára is világossá váljon, hogyan jutott idáig a Malév, és hogy milyen módon lehetséges egy veszteségesen működő vállalatból is pozitív mérlegűt faragni. Itt tehát nem a számonkérés a lényeg, hanem a tények közlése.
Mindent kiárusítottak
A fejlesztési miniszter első helyen említette a légiflotta problémáját. A 2000-es évek elején végzett flottacsere, a karbantartási költségek, a lízingszerződés olyan terheket rótt a társaságra, mely mintegy 140 millió dollárt akasztott a vezetők nyakába. A másik hatalmas teher a Malév vagyonának kiárusítása, melynek eredményeképpen 2007-re nem maradt számottevő vagyona a légitársaságnak. Értékesítették a Heathrow-i slotot, a Hyatt Regency tulajdonrészét és az üzemanyag-kiszolgálási üzletágát is.
A Gyurcsány-kabinet nem kívánta tovább vállalni a gazdasági következményeket, így fordulhatott elő, hogy az AirBridge Zrt. egyetlen vevőként vette át a működtetést. A korábbi terheket furcsa módon az értékesítőre hárították. A felvásárló Borisz Abramovics magyar strómanjaival az igazgatóság tudta nélkül felülgarantáltatta a teljes keretösszeget, ezzel hatalmas kárt okozott a magyar államnak. A szerződésből eredő hiteltörlesztési kötelezettségére fittyet hányva az AirBridge semmit sem törlesztett a fennálló adósságból. Később Veres János pénzügyminiszter alapítói határozatban akadályozta meg, hogy a Vagyonkezelő jogi útra terelje az ügyet. 2010 tavaszára a Malév adóssága elérte a 112 millió eurót, fejtette ki Fellegi Tamás.
Gúzsba kötötték a kormány kezét
A 2010-es visszaállamosítással a magyar kormány magára vállalta az Abramovics-időszak iszonyatos terheit, így felmerült a csőd lehetősége is. A Bajnai-kabinet olyan megállapodást kötött, hogy minden 50 millió forintot meghaladó döntésben az orosz félnek vétójoga volt. Ez a szerződés gyakorlatilag gúzsba kötötte a kormány kezét, kényszerpályára került a légitársaság. Ezért volt szükség arra, hogy az Orbán-kormány nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezzen a Malév megmentése érdekében. Eközben 2010 decemberében az Európai Bizottság eljárást indított a Malév ügyében: azt feltételezik, hogy a légitársaság uniós jogszabályokba ütköző jogosulatlan állami támogatásokat kapott. „Elhatároztuk, hogy addig nem értékesítjük a légitársaságot, amíg ez a vizsgálat le nem zajlik” – emelte ki a fejlesztési miniszter. Egy negatív határozat esetén akár százmilliárd forintos visszafizetésre is kötelezhetik a Malévot.
A kínai tárgyalásokkal kapcsolatban leszögezte: a híresztelésekkel ellentétben soha nem volt szó arról, hogy a kínai fél felvásárolja a Malévot. Légügyi együttműködést terveztek a magánbefektetők között, ehhez csatlakozott volna a magyar állam. „Utolsó utam során nem találkoztam vagy tárgyaltam a Hainannal” – tette hozzá Fellegi. A tárgyalások megakadtak, később pedig meg is szakadtak, a kínaiak végül nem kívántak befektetni Magyarországon.
A vállalat hatékonyságát sikerült javítani, tette hozzá Fellegi, az októberi záráskor már komoly növekedést mértek.
Nincs B terv
Fellegi Tamás elmondta, a kormány jelenleg lehetséges európai befektetőkkel tárgyal. „Komoly, rendkívül részletes tárgyalásokról van szó, célunk, hogy a Budapest központú nemzeti légitársaság fennmaradjon. Bízzunk benne, hogy sikerül majd valamelyikükkel megállapodást kötni” – fejezte ki reményeit a miniszter.
Kérdésre válaszolva leszögezte: nincs B terv, megállapodást kell kötni valamelyik érdeklődővel. A költségvetésben egyelőre azért nem szerepel keretösszeg a Malévval kapcsolatban, mert a folyamatban lévő eljárás és tárgyalások miatt nem tudják még, mennyit kell költeni a vállalatra – tette hozzá.
