Ismerős ellenségekkel népesítik be a világot

Igazak-e a mindennapokat behálózó teóriák? Mely hazai pártok hisznek leginkább az összeesküvés-elméletekben? Vizsgálódás Krekó Péter tolmácsolásában.

Állandóan összeesküvés-elméletekben gondolkodni nem egészséges világnézet – fejtette ki Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Az ELTE Társadalomtudományi Karán csütörtökön a Jövőképp – Fiatal Magyarországért! Egyesület által rendezett konferencia első felszólalója az összeesküvés-elméletek társadalmi hatásait vizsgálta. Bevezetőjében leszögezte, ezek az elméletek komoly hatást gyakorolnak mindennapjainkra, és elsősorban a radikális jobboldali csoportosulások körében a legnépszerűbbek.

Az utóbbi évek jelentősebb nemzetközi eseményei közül szemezgetve kiemelte: az USA-ban a lakosság négyötöde véli úgy, hogy a Kennedy-merénylet mögött a titkosszolgálat aktív részvétele, valamilyen szervezett összeesküvés áll. Hasonló arányban gondolják azt a tengerentúliak, hogy az ikertornyok elleni támadás tervéről tudott a Bush-kormány. Eközben a britek harmada véli úgy, hogy Diana hercegnő merénylet áldozata lett, nem pedig szimpla autóbalesetben hunyt el, Dominique-Strauss Kahn New York-i szexbotránya mögött pedig immár a franciák többsége is összeesküvést sejt.

Magyarországon készült egy felmérés, mely összeesküvés-elméletekkel bombázta az utca emberét. Az eredmény beszédes: a megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, a nemzetközi pénzügyi intézetek és a nagyhatalmi lépések állnak a hazánkba is bekígyózó gazdasági válság mögött. Globálisan igaz, magyarázta Krekó, hogy az iskolázott, értelmiségi és elsősorban városi réteg az, mely a legfogékonyabb az e fajta elméletekre.

Nagy a kísértés

Ettől függetlenül, miután az összeesküvés-elméletek előítéletekbe ágyazódnak, mindenki számára folyamatos kísértést jelentenek, bázisuk tehát állandóan biztosított. Lényegük, hogy egyfelől a fontosság érzésével ruházzák fel a saját csoportot, ennek mentén pedig mindig a másik csoportot hibáztatják. A nem megszemélyesíthető társadalmi problémák esetén „ismerős” ellenségekkel népesítik be a világot, magyarázta az elemző. Ennek felemás példájaként hozta fel a 2010 októberében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófát, amely váratlan volt ugyan, de hiányzott egy pont a tökéletes összeesküvés-elmélet megalkotásához: a Mal Zrt. látható felelősként állt az esemény mögött.

Az LMP is „mélyen hisz”

A magyar politikai színtérre pillantva érdekes képet tárt hallgatói elé Krekó Péter, a grafikonok ugyanis azt mutatták, a Jobbik és az LMP – a politikai palettán egymástól talán legtávolabbra helyet foglaló pártok – szavazói hisznek leginkább az összeesküvés-elméletekben. Emellett a magyarokra általánosságban is jellemző az önfelmentéssel párosuló teóriák gyártása, ami jórészt a történelmünkben sűrűn megtalálható tragikus eseményeknek köszönhető. Napi szinten ez többek között az intézményekbe – hatóságok, politikai pártok, egyéb közintézmények –, a sajtóba és a televízióba vetett bizalom hiányában csapódik le, emelte ki.