Lázár bejelentette azt is: hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt „jogtechnikai megfontolások” miatt.Hozzátette: az új jogszabályt még az idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között. Azt mondta, hétfőn „megtalálják” a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, ám a jogszabály tartalmán, annak struktúrájában nem fognak változtatni. A hatályon kívül helyezést Lázár azzal indokolta, hogy a törvény nyári elfogadásának módja nem felelt meg „minden közjogi kritériumnak”. Pénteken nyílt levélben fordult az amerikai törvényhozás alsóházának tizenhárom képviselője Orbán Viktor miniszterelnökhöz, szorgalmazva, hogy a kormány érdemben módosítsa az új egyházügyi törvényt, hogy azt összhangba hozza a magyar alkotmánnyal és a Magyarország által aláírt és ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel. Levelükben felszólítják a kabinetet, hogy „szavatolja minden polgár jogainak egyenlő védelmét”.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvénynek – az Európai Központi Bank (EKB) véleményének figyelembe vételével – minél hamarabb meg kell születnie – jelentette ki Lázár János pénteki sajtótájékoztatóján, a Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülése után. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, ezért indítványozták azt, hogy még pénteken megkezdődjön a törvényjavaslat parlamenti vitája. Kijelentette ugyanakkor, hogy a módosító indítványok megfogalmazásakor készen állnak az EKB véleményének végiggondolására, szempontjainak érvényesítésére. A cél az, hogy olyan jegybanktörvény szülessen, amely az EKB-nak is elfogadható – emelte ki Lázár.
Hangsúlyozta azonban azt is, a Fidesz „messzemenőkig” támogatja a kormányt abban, hogy még az idén benyújtotta a parlamentnek a jegybanktörvény javaslatát, amely alkotmányos kötelessége volt. Felidézte, hogy a kabinet az előterjesztést hetekkel ezelőtt megküldte az Európai Központi Banknak, az arra adott vélemény pedig megérkezett.
Megteremtik az alkotmányos alapokat
Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott, az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) esetleges összevonását lehetővé tevő módosító javaslatról Lázár János azt mondta: az egyesülés lehetőséget feltételes módban határozták meg, tehát ez nem azt jelenti, hogy így is lesz, csupán megteremtik az alkotmányos alapjait a két szervezet szorosabb együttműködésének és esetleg egy új szervezet majdani létrehozásának. Megjegyezte azt is, hogy több nemzetközi szervezet is javasolta ezt 2008-ban és 2009-ben az akkori kormánynak. Közölte, hogy a módosító indítványt el fogják fogadni, maximális a támogatottsága.
A Simor András jegybankelnök személyét érintő kérdésre – vagyis, hogy volt-e motiváció arra, hogy ne ő legyen a monetáris politika legfőbb irányítója – a frakcióvezető azt válaszolta, nincs szó személyes ügyről.
Ez csak bemutatkozás volt
Januárban megkezdődnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval – jelentette ki Lázár. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, eddig ismerkedés, bemutatkozás zajlott a nemzetközi szervezetekkel, nem pedig tárgyalás. Az, hogy az előbbi jól sikerült vagy rosszul, egy más kérdés – fogalmazott. Lázár közölte azt is, hogy továbbra is december 19-én, hétfőn tervezik a parlamenti zárószavazást a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról.
Ismert, pénteken kora délután megkezdődött a parlamentben az MNB-ről szóló törvény általános vitája. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője az MTI-vel azt közölte, hogy megszakadt Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap , illetve az Európai Bizottság közötti tárgyalás az elővigyázatossági hitelről. Amadeu Altafaj Tardio közlése szerint a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvényjavaslattal. Londoni pénzügyi elemzők úgy vélekedtek: jelentős piaci gyengülést okozhat, ha nem közeledik a kormány és a Nemzetközi Valutaalap álláspontja a vitás kérdésekben.
