Lendvai Ribbentroppal és Göringgel érvelt

A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, az állami kitüntetésekről is vitáztak a parlamentben.

PR
2011. 12. 14. 22:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jobbikos Farkas Gergely azt kifogásolta, hogy az előterjesztés nem rendelkezik a kitüntetések visszavonásának objektív szabályairól abban az esetben, ha valaki méltatlanná válik az elismerésre. A képviselő emlékeztetett Kertész Ákos író esetére. Lendvai Ildikó (MSZP) kifogásolta a Szent István-rend felélesztését, mert, mint mondta, utolsó díjazottjai között olyan személyek vannak, mint Ribbentrop vagy Göring. Ugyancsak bírálta a Horthy Miklós által alapított Corvin-lánc újbóli felelevenítését, de e két elismerésről szólva azt mondta: ezekről értelmes vita folytatható. Élesen bírálta azonban a Nagy Imre Érdemrend eltörlését, mert szerinte ez feleslegesen kelt rossz érzést sokakban.

KDNP: a Nagy Imre Érdemrend a rendszerváltás érdemeiért járt

Az egyik előterjesztő, Rubovszky György (KDNP) zárszavában azt mondta: valóban nem vet jó fényt a Szent István-rendre az, hogy Ribbentrop és Göring az utolsók között kapta meg, szerinte azonban érdemes átgondolni, miért érdemelték ki: Kassa és a Felvidék visszacsatolásáért. Hangsúlyozta: a Mária Terézia által alapított elismerést csak magyar ügyben osztották ki. A Nagy Imre Érdemrend megszüntetésének indokaként azt mondta: a díjat azok érdemelték ki, akik sokat tettek a békés rendszerváltásért. Mint mondta, aki erre rászolgált, az elmúlt években már megkapta azt. Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta a javaslat részletes vitáját.

A közszolgálati tisztviselők jogállásának változása miatt módosulhatnak törvények

A közszolgálat tisztviselők jogállásáról szóló új törvény rendelkezései számos törvénymódosítást tesznek szükségessé, amelyeket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő törvénymódosításokról szóló előterjesztésben kíván elvégezni a kormány – mondta Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár az előterjesztés általános vitájában. A kormány képviselője expozéjában a változtatásokról szólva hangsúlyozta: a közszolgálati tisztviselők jogviszonya folytonos marad, vagyis a törvénymódosítások után is ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

A fideszes Gruber Attila felszólalásában azt mondta, a két évtizeddel ezelőtt kialakult köztisztviselői rendszer átalakítását elsősorban az tette szükségessé, hogy a témában a rendszerváltás óta számos egymással össze nem egyeztethető, sőt néha egymásnak ellentmondó rendelkezés született. Mint mondta, a törvényjavaslat célja egyezik a kormány azon törekvésével, hogy a társadalom tagjai megbízható partnerként tekinthessenek az államra, amiben kulcsszerepe van a közigazgatás rangja visszaállításának.

A vitában még felszólaló Bertha Szilvia (Jobbik) a kormány közszolgálati tisztviselőkről szóló javaslatát kritizálta, mondván, azt – a jelenleg tárgyalt indítványhoz hasonlóan – a köztisztviselői kar létrehozása miatt nem tudják elfogadni. A vitában sem LMP-s, sem MSZP-s politikus nem szólalt fel. Répássy Róbert zárszavában arra tett ígéretet, hogy megfontolják a javaslathoz érkező ellenzéki módosító javaslatokat. Az ülést levezető Lezsák Sándor lezárta az általános vitát, majd bezárta az ülésnapot, és közölte, az Országgyűlés december 23-ig rendkívüli téli ülésszakkal folytatja munkáját, amelynek első ülésnapjára pénteken kerül sor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.