A Bokros Lajossal szembeni keresetben a párt eleinte a teljes kampányköltséget lefedve mintegy 160 millió forintos vagyoni és 100 millió forintos nem vagyoni kár megfizetését kérte, de a tárgyaláson az összeget a felperes módosította, és a vagyoni kár összegét 53 millió, a nem vagyonit pedig 35 millió forintban jelölte meg.
A felperes többek közt azt rótta fel Bokros Lajosnak, hogy a politikus egyoldalúan minden kapcsolatot megszakított a párttal, annak politikáját nem képviseli, elzárkózott attól, hogy az országos elnökség ülésére elmenjen. Az országos választmány Bokros Lajos visszahívásáról döntött, ám ezt a politikus megtagadta. Szintén neki róják fel, hogy a párt bizonyos nemzetközi kapcsolatait sem tudja ápolni.
A tárgyaláson Bokros Lajos személyesen nem volt jelen. Jogi képviselője a szabad mandátum elvével érvelt, miszerint a megválasztott képviselő a legjobb tudása szerint köteles eljárni, s érvelése szerint a politikus ugyanazt a politikát képviseli, amelyet a kampányban is, és amely egybecsengett az akkori MDF-ével. Kiemelte: Bokros Lajos csak a párt programjának a képviseletére vállalt kötelezettséget, és képviselői tevékenysége során ehhez tartja is magát.
Vitatta az eredeti keresetben szereplő összeget, arra hivatkozva, hogy a kampány nem kizárólag Bokros Lajos személye körül zajlott. Bokros Lajos jogi képviselője az ellenkeresetben kifejtette: a politikus gyakran a saját költségén utazott az országban, szállt meg a kampány során. A bíró a tárgyaláson azt mondta: arra még nem volt példa, hogy politikai felelősséget polgári jogi keretek között, kártérítéssel kíván valaki érvényesíteni. Hangsúlyozta: a bíróság politikai állásfoglalást nem tesz. A tárgyalást márciusra napolták el, a bíró felszólította a felperest, hogy a nem vagyoni kártérítés pontos jogalapjáról nyilatkozzon.
Tízmilliók Dávidtól és Herényitől
Délután a Dávid Ibolyával kapcsolatos, a JESZ által előnytelennek tartott szerződések miatti per is kezdetét vette. Ez mintegy húsz szerződést érint, zömük az MDF európai parlamenti, illetve országgyűlési választási kampányához kapcsolódik, de szerepel köztük egy piackutató céggel kötött négy szerződés és egy munkaerő-közvetítéssel kapcsolatos is.
A felperes eredetileg mintegy 77 millió forintot kért Dávid Ibolyától kártérítésként, ám a tárgyaláson módosította keresetét. A piackutató céggel kötött négy szerződésből ugyanis csak egyet írt alá a volt pártelnök, a másik három dokumentumot Herényi Károly jegyezte. A volt országgyűlési képviselőt ezért másodrendű alperesként nevezte meg a tárgyaláson a párt jogi képviselője. Herényitől 23 millió forint kár megfizetését kéri a párt.
A munkaerő-közvetítővel kötött szerződés esetében – amely egy gépkocsivezető havi 350 ezer forintért történő munkaerő-kölcsönzéséről szólt – a szerződés jogosságát vitatja a párt. A csütörtöki tárgyaláson a bíróság hiányosnak találta a keresetet, annak pontosítására hívta fel a felperest. Azt kérte, jelölje meg, mely összegek lettek ténylegesen kifizetve, illetve mely szerződések érvényesek, s melyek nem. A tárgyalást jövő áprilisra napolta el a bíróság.
