A Kormany.hu-n olvasható közlemény szerint Navracsics Tibor személyes egyeztetésük után pénteken válaszolt Viviane Reding hétfői megkeresésére, amelyben az alelnök „azt követően kért tájékoztatást a magyar bírósági rendszer és az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatban, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő panaszt nyújtott be Brüsszelben a már elfogadott törvényekkel kapcsolatban”. A magyar kormány álláspontja szerint épp a kevésbé hatékonyan működő ombudsmani modell megtartása lenne összeegyeztethetetlen az unió jogával.
Az adatvédelmi biztos mandátumára vonatkozó kérdésre válaszolva a közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: a két jogszabály nem rendelkezett személyi kérdésekről. Mindazonáltal Jóri András jelenlegi adatvédelmi biztos két nappal a július 11-i zárószavazás előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem kíván ilyen pozíciót betölteni. A közlemény szerint a válaszlevél arra is kitér: a új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek. A Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.
„A belső munkaszervezés nem érinti azonban a bírói függetlenséget. A magyar szabályozás tehát az igazságszolgáltatásra irányadó alapvető uniós és nemzetközi elveknek és kívánalmaknak mindenben megfelel” – tartalmazza a közlemény. A hatékony és időszerű ítélkezés megvalósításának másik alappillére a szakmai vezetés, a jogegység biztosítása, azaz a legfőbb bírói szerv, a Kúria munkájának hatékony irányítása.
A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti: az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette, és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazatspecifikusak. A felső korhatár leszállítása 274 bírót érint. Ez a nyugdíjrendszer egésze szempontjából kisebb nagyságrendű, mindössze tízezrelékes nagyságrendű csoport nem indokolja a rendszer egészére vonatkozó szabályok megváltoztatását.