A Kormany.hu-n olvasható közlemény szerint Navracsics Tibor személyes egyeztetésük után pénteken válaszolt Viviane Reding hétfői megkeresésére, amelyben az alelnök „azt követően kért tájékoztatást a magyar bírósági rendszer és az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatban, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő panaszt nyújtott be Brüsszelben a már elfogadott törvényekkel kapcsolatban”. A magyar kormány álláspontja szerint épp a kevésbé hatékonyan működő ombudsmani modell megtartása lenne összeegyeztethetetlen az unió jogával.
Az adatvédelmi biztos mandátumára vonatkozó kérdésre válaszolva a közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: a két jogszabály nem rendelkezett személyi kérdésekről. Mindazonáltal Jóri András jelenlegi adatvédelmi biztos két nappal a július 11-i zárószavazás előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem kíván ilyen pozíciót betölteni. A közlemény szerint a válaszlevél arra is kitér: a új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek. A Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.
„A belső munkaszervezés nem érinti azonban a bírói függetlenséget. A magyar szabályozás tehát az igazságszolgáltatásra irányadó alapvető uniós és nemzetközi elveknek és kívánalmaknak mindenben megfelel” – tartalmazza a közlemény. A hatékony és időszerű ítélkezés megvalósításának másik alappillére a szakmai vezetés, a jogegység biztosítása, azaz a legfőbb bírói szerv, a Kúria munkájának hatékony irányítása.
A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti: az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette, és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazatspecifikusak. A felső korhatár leszállítása 274 bírót érint. Ez a nyugdíjrendszer egésze szempontjából kisebb nagyságrendű, mindössze tízezrelékes nagyságrendű csoport nem indokolja a rendszer egészére vonatkozó szabályok megváltoztatását.
„Csak együtt tudunk erős és gyarapodó nemzetté válni”
Magyarország, mint mindegyik közép-európai ország, kicsiben a sokszínűség mintapéldája lehet, ahol évszázadok óta a nemzetiségek békében gyarapodva élnek egymás mellett – mondta Navracsics Tibor pénteken a Parlamentben, az idei Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata elismeréseinek átadásán.
A miniszter a díjátadón elmondta: noha volt néhány olyan év, amely sok konfliktust hozott, adott esetben tragédiát is, „mi hiszünk abban, hogy Közép-Európa nemzetei és nemzetiségei a békés együttélésre vannak ítélve”.
„Csak akkor van jövőnk, ha Közép-Európát ismét, mindig és állandóan a békés együttélés térségének tudjuk megtartani” – mondta, hozzátéve: „olyan térségnek, ahová tanulni jönnek más régiókból, megnézni, hogy a különböző nemzetiségek (...) hogyan tudják megalapozni azt a békét, amely az egész ország erejét is adja”.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, csak akkor vagyunk erősek, ha tudjuk, hogy csak együtt tudunk erős és gyarapodó nemzetté válni.
Elismerésben részesült Balogh István Szilveszter újságíró, szerkesztő, Bogdán Piroska önkormányzati képviselő, Erdei Ferenc, a hazai német kulturális élet kimagasló alakja, Gergely Dezső, a Budapesti Cigány Misszió vezetője, szociális munkás és Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület vezetője.
Dijat kapott továbbá a Jantra Bolgár Néptáncegyüttes, a Magyarországi Szerb Színház, Oroján István képzőművész, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége elnökségének tagja, Pató Gabriella Salem író, szerkesztő, Petro László, a hazai szlovák pedagógia kimagasló alakja és Szabóné Kármán Judit cigányügyi szakember.
