A Magyar Külügyi Intézetben (MKI) A visegrádi együttműködés válogatott bibliográfiája című könyv bemutatóján Hamberger Judit, az MKI tudományos főmunkatársa kijelentette: a visegrádi együttműködés „él, erősödik”. A V4-gyel szembeni szkeptikusok között sok a magyar, ők gyakran nem tartják elég mélynek az együttműködést, a problémák felmerülésekor pedig gyorsan lemondanak róla, és inkább más keretek között keresnének megoldást – vélekedett. Hozzátette: „talán a magyarok a legtürelmetlenebbek” a V4-gyel kapcsolatban.
Mint emlékeztetett, a visegrádi együttműködést 1991-ben „felülről” a politikai elit hozta létre, ezért nincsenek gyökerei, a visegrádi identitás még igen gyenge. Ezen segít a Nemzetközi Visegrádi Alap, amely igyekszik megismertetni az emberekkel a V4-et – jegyezte meg.
Hamberger Judit azt mondta, Václav Havel egykori csehszlovák államfő „ültette el az együttműködés magját”, amikor 1990-ben a visegrádi országok vezetőit arról faggatta, képesek lennének-e érdekeiket összehangolni. Václav Havel ezt a kezdeményezését életműve egyik legfontosabb részének tekintette – tette hozzá.
A szakértő arra is kitért, hogy Magyarországon eddig kevesen foglalkoztak a V4 alakulásával, annak politikai vonatkozását sem dolgozták még fel elég mélyen.
Egyfajta garancia az együttműködés
Petr Vágner, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatója az eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy a V4 fontos szerepet játszott az érintett országok EU- és NATO-csatlakozásában. A nyugat-európai országok alapvetően kedvezően értékelik az együttműködést, mert abban a térség stabilitásának és biztonságának garanciáját látják – mutatott rá.
Úgy véli, a V4 jelenleg „optimista időszakában” van: ahogyan a most bemutatott kötet is bizonyítja, egyre erősödik az együttműködés a négy ország között. A tervek szerint a könyvet a visegrádi országok külügyminisztériumainak segítségével juttatják el azokra a helyekre, ahol a V4 érdeklődésre tarthat számot – közölte. Hozzátette: remélhetőleg a kötet hatására egyre több, a visegrádi együttműködést feldolgozó anyag születik, és egy olyan tanulmány is megvalósul, amely más regionális kooperációkkal hasonlítja össze a V4-et.
Egyre nő a jelentősége
Szilágyiné Bátorfi Edit, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, a V4 nemzeti koordinátora kiemelte: a V4 igenis létezik, különböző külpolitikai, uniós és ágazati kérdésekben intenzíven együttműködik a négy kormány, és ennek a kooperációnak a jelentősége egyre nő. Véleménye szerint a V4 hatékonyságát bizonyítja az is, hogy mind több ország keresi az együttműködés lehetőségét a visegrádi országokkal.
A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország intézményesített együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én azzal a céllal, hogy segítse a közép-kelet-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia megalakulásával (1993. január 1.) négytagúvá vált (V4) a szerveződés. A visegrádi együttműködés elnevezés arra az 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.
