A közgyűlés döntése hosszú távra meghatározza a Magyar Tudományos Akadémia sorsát – hangsúlyozta bevezetőjében Pálinkás József hétfőn, az MTA 182., rendkívüli közgyűlésének megnyitóján. Mint az MTA elnöke kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia intézetrendszere szétaprózott, rugalmatlan. Amennyiben nem történik változás, hosszú távon lassú, de biztos megszűnés vár rá. Pálinkás József ismertette, hogy az akadémiai megújítás első lépéseként 2009 és 2011 között született a Lendület program, amely kiválósági alapon új finanszírozási modellt jelentett az MTA kutatóhálózatában, az idei évtől pedig az egyetemekre is kiterjesztették. Folytatásként hirdette meg az MTA májusi rendes közgyűlésén Pálinkás József a kutatóhálózat és intézményi struktúra átalakításának programját. „Átlátható, gondosan előkészített folyamat eredményeként született meg a tervezet, amelyet minden véleményezésre jogosult akadémiai testület támogatott” – emelte ki Pálinkás József. Ismertetése szerint egyhangúlag támogatta a koncepciót az MTA elnökének neves szakemberekből álló stratégiai tanácsadó testülete, és megtörtént a program államigazgatási egyeztetése is.
A jelenlegi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 2012-től öt kutatóintézet és tíz kutatóközpont működik majd. A 18 egyéb költségvetési szerv helyett pedig nyolcat hoznak létre, így az eddigi 58 költségvetési szerv helyett jövőre mindössze 23 működik majd. Pálinkás József kitért arra, hogy a megújuló Akadémia jövőre érdemi költségvetési forrásbevonásra számíthat. Az idei évhez képest „7,7 milliárd többlettámogatást kapunk” – fogalmazott az MTA elnöke. Ebből 2,5 milliárd forint az OTKA (Országos tudományos kutatási alapprogramok), 5,2 milliárd pedig az Akadémia támogatására szolgál. „Nehézségekkel jár egy ilyen gyors átalakulás, de gyors átalakulásra van szükség, hogy a munkára koncentrálhassunk és ne vesszünk el a részletekben” – emelte ki Pálinkás József, kérve a közgyűlés támogatását, amely döntésével új pályára állíthatja a Magyar Tudományos Akadémiát.
Átszervezik a kutatóhálózatokat
Elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése az MTA kutatóintézeti hálózatának átszervezéséről szóló előterjesztést hétfőn Budapesten. A kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoké lesz a kulcsszerep az MTA új intézményrendszerében – hangsúlyozza az előterjesztés. Az előterjesztést a jelen lévő 427 akadémikus és köztestületi tag közül 323-an támogatták. A dokumentum rámutat: az akadémiai kutatóintézet-hálózat jelenlegi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határához, és nem tud megfelelni a jövő versenyképességi követelményeinek. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. A hazai tudományos publikációk „tendenciaadatai” az elmúlt néhány évben egyre inkább lemaradtak a régió többi országához képest A megújítás céljait ismertetve a dokumentum hangsúlyozza: a hazai kutatási hagyományokra építve a nemzetközi kutatási térben is számottevő, méretében és szolgáltatásaiban is versenyképes, eredményes alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézet-hálózatot alakítanak ki.
A személyi, infrastrukturális és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználásával és a szétaprózottság felszámolásával eredményesebben működtethető új intézményi szerkezetet alakítanak ki a kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrzésével. „Csak több száz fős kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is versenyképes kutatócsoportok számára biztosítja az együttműködéshez szükséges tudáskomponenseket, erősíti az intézményhálózat konzorciumalkotó képességét és a pályázati eredményességet” – emeli ki a dokumentum. A jelenlegi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 2012-től öt kutatóintézet és tíz kutatóközpont működik majd. Változatlan formában működik tovább a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Atommagkutató Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Nyelvtudományi Intézet, valamint a Szegedi Biológiai Központ. Harminchárom intézetből és a Kémiai Kutatóközpontból kilenc új kutatóközpont alakul ki. Nagyobb méretüknek köszönhetően ezek a kutatóintézeteknél alkalmasabbak „koncentrált és multidiszciplináris kutatások végzésére”.
Változás, megújulás
A dokumentum kitér arra, hogy a szervezeti integrációt követően megkezdődik a „fizikai kapacitások, létesítmények korszerűsítése”. Az épületek „többsége kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethető” ingatlan, ezért az új intézményrendszer kutatási infrastruktúrájának megújítására van szükség. A versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb eleme, hogy az intézményrendszerben kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoknak. A megújult intézményi struktúrában a kutatásvezetők lehetnek a motorjai annak, hogy „az elért mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremtsen hosszú távú tudományos kilátásokat”. Szorosabb együttműködést terveznek kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között, a meglévő adminisztrációs korlátok megszüntetésével, a támogatott egyetemi akadémiai kutatócsoportok hatékonyabb működtetésével, közös infrastrukturális fejlesztésekkel. Az alapfeladatok ellátásán túl a program célként fogalmazza meg, hogy az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek – akár partnerként, akár versenytársként – a korábbi időszaknál jobb esélyekkel vehessenek részt a hazai és európai kutatási tér munkájában. „Kiemelt feladat a tudatos és szervezett megjelenés az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs területen. A jelenlegi elaprózott, jellemzően egy-egy intézmény vagy témavezető kutató által menedzselt, többnyire alvállalkozói típusú részvétel helyett stratégiailag és kapacitásait tekintve összehangolt, tudatos és célzott pályázati menedzsmenttel tervezzük az akadémiai kutatóintézet-hálózat megjelenését az unió K+F projektjeiben” – emeli ki a dokumentum.
