Új erőre kap a tudomány fellegvára

A közgyűlés döntése hosszú távra meghatározza a Magyar Tudományos Akadémia sorsát.

Elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése az MTA kutatóintézeti hálózatának átszervezéséről szóló előterjesztést hétfőn Budapesten. A kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoké lesz a kulcsszerep az MTA új intézményrendszerében – hangsúlyozza az előterjesztés. Az előterjesztést a jelen lévő 427 akadémikus és köztestületi tag közül 323-an támogatták. A dokumentum rámutat: az akadémiai kutatóintézet-hálózat jelenlegi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határához, és nem tud megfelelni a jövő versenyképességi követelményeinek. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. A hazai tudományos publikációk „tendenciaadatai” az elmúlt néhány évben egyre inkább lemaradtak a régió többi országához képest A megújítás céljait ismertetve a dokumentum hangsúlyozza: a hazai kutatási hagyományokra építve a nemzetközi kutatási térben is számottevő, méretében és szolgáltatásaiban is versenyképes, eredményes alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézet-hálózatot alakítanak ki.

A személyi, infrastrukturális és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználásával és a szétaprózottság felszámolásával eredményesebben működtethető új intézményi szerkezetet alakítanak ki a kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrzésével. „Csak több száz fős kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is versenyképes kutatócsoportok számára biztosítja az együttműködéshez szükséges tudáskomponenseket, erősíti az intézményhálózat konzorciumalkotó képességét és a pályázati eredményességet” – emeli ki a dokumentum. A jelenlegi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 2012-től öt kutatóintézet és tíz kutatóközpont működik majd. Változatlan formában működik tovább a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Atommagkutató Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Nyelvtudományi Intézet, valamint a Szegedi Biológiai Központ. Harminchárom intézetből és a Kémiai Kutatóközpontból kilenc új kutatóközpont alakul ki. Nagyobb méretüknek köszönhetően ezek a kutatóintézeteknél alkalmasabbak „koncentrált és multidiszciplináris kutatások végzésére”.

Változás, megújulás

A dokumentum kitér arra, hogy a szervezeti integrációt követően megkezdődik a „fizikai kapacitások, létesítmények korszerűsítése”. Az épületek „többsége kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethető” ingatlan, ezért az új intézményrendszer kutatási infrastruktúrájának megújítására van szükség. A versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb eleme, hogy az intézményrendszerben kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoknak. A megújult intézményi struktúrában a kutatásvezetők lehetnek a motorjai annak, hogy „az elért mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremtsen hosszú távú tudományos kilátásokat”. Szorosabb együttműködést terveznek kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között, a meglévő adminisztrációs korlátok megszüntetésével, a támogatott egyetemi akadémiai kutatócsoportok hatékonyabb működtetésével, közös infrastrukturális fejlesztésekkel. Az alapfeladatok ellátásán túl a program célként fogalmazza meg, hogy az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek – akár partnerként, akár versenytársként – a korábbi időszaknál jobb esélyekkel vehessenek részt a hazai és európai kutatási tér munkájában. „Kiemelt feladat a tudatos és szervezett megjelenés az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs területen. A jelenlegi elaprózott, jellemzően egy-egy intézmény vagy témavezető kutató által menedzselt, többnyire alvállalkozói típusú részvétel helyett stratégiailag és kapacitásait tekintve összehangolt, tudatos és célzott pályázati menedzsmenttel tervezzük az akadémiai kutatóintézet-hálózat megjelenését az unió K+F projektjeiben” – emeli ki a dokumentum.