Az elmúlt napok ellenzéki nyilatkozatából kezd előttünk kirajzolódni, hogy esetleges hatalomra kerülésük esetén milyen gazdasági program alapján kezdenének a kormányzáshoz a pártok. Jól látszik, hogy a korábbi szociálliberális kormányzás hagyományait folytatva növelnék az állami újraelosztás mértékét. A 2002−2006 közötti időszakban Magyarországon két százalékponttal nőttek a szociális juttatások, míg a régió többi országában ehhez hasonló mértékű csökkenés volt.
„A stabilitási törvény megköti a következő parlamenti többség kezét, hiszen hiába akarnak a választók progresszív adórendszert, vagy a családtámogatási rendszeren változtatni, a családi adókedvezmény helyett a családi pótlék emelésével támogatni a családokat, a kormánytöbbség nem lesz abban a helyzetben, hogy kormányozni tudjon” – nyilatkozta a hírTV Versus című műsorában Karácsony Gergely, az LMP országgyűlési képviselője.
Az emelés már korábban is szerepelt
A családi pótlék emelése egyébként nem új keletű dolog az LMP háza táján, mivel a 2012-es évre benyújtott alternatív költségvetési programjukban is szerepel ez a tétel. Idén 50 milliárdos emelést hajtottak volna végre, aminek a forrását „a gyerekszám arányában növekvő családi adókedvezmény arányosításában” találták volna meg. Az utóbbi intézkedés révén 50 milliárdos bevételt reméltek volna.
A családi pótlék előnyei között szokták említeni, hogy eléri az érintetteket, valamint a gyerekszám szerinti differenciálás az egyik legnagyobb szegénységi kockázatot csökkenti a gyerekes háztartások körében. Hátránya, hogy alacsony színvonalú, az egyszülős háztartások esetében nem jelentős a differenciálás.
Több százmilliárdos egyensúlyvesztés?
„Olyan országban akarunk élni, ahol tiszteletben tartják a szerzett jogokat, nem lehet területi alapon minimálbért bevezetni” – erről már Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom alapítója beszélt a január 2-i, Operaház előtti tüntetésen. Kónya előbbi esetben vélhetően a fegyveres testületek speciális szabályainak az eltörlésére, a rokkantnyugdíjazás szigorítására és felülvizsgálatára, valamint a korkedvezményes nyugdíjazás felülvizsgálatára gondolt.
A tavaly bejelentett Széll Kálmán-terv alapján ezen lépések visszavonása 2012-ben 89,5 milliárd, míg 2013-ban 122,5 milliárd forinttal csökkentenék a költségvetés bevételét. Mindehhez hozzátéve az LMP által támogatott családipótlék-növelést, idén 139,5, míg jövőre 172,5 milliárdos kiadásnövelést látunk a büdzsében, amihez csak a családi adókedvezmény rendszerének szigorítása párosul mint bevételnövelő intézkedés.
árak
Durva szabályozás jöhet a fagyira, ez sokakat érint
