Scheppele azzal a kérdéssel indította előadását: lehet-e egy alkotmány teljes egészében alkotmányellenes? Válasza szerint ez lehetséges, mégpedig akkor, ha az alkotmány, amely jogi és politikai keret, megsérti ennek a keretnek az alapértékeit.
Kifejtette, ennek négy útja lehetséges. Első esetben akkor, ha az alaptörvény megsérti a liberális alkotmány elveit, ez szerinte definíció szerinti alkotmányellenességet jelent. A második eset az, amikor érvénytelen mechanizmussal alkották meg, ekkor jogi értelemben lehet alkotmányellenességről beszélni. A harmadik út, amikor nem alapul a választópolgárok akaratán, ez legitimációs alkotmányellenességet jelent. A negyedik eset pedig az, amikor az alaptörvény nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával, ez a téves identitás révén jelent alkotmányellenességet.
Minden értelemben
„A magyar alkotmány mind a négy értelemben alkotmányellenes” – jelentette ki Scheppele, aki az utóbbi hetekben több írást is közölt Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában, a The New York Times liberális lap honlapján arról, hogy Magyarország „túl messze ment az antidemokratikus reformok” területén, megszűntek a végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló fékek, és „belátható időre a kormánypárt kezébe került gyakorlatilag minden hatalom”.
Belső megújulás
Az amerikai jogászprofesszor keddi előadásában részletesen szólt arról, hogy a magyar kormány – nézete szerint – hogyan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. „A magyarok jobb teljesítményre képesek” – mondta Scheppele, akinek a véleménye szerint az EU-intézmények segíthetnek, de önmagukban nem képesek javítani a magyarországi helyzeten. Ennek szerinte belső folyamatnak kell lennie, „belső demokratikus megújulásra” van szükség, kívülről ezt nem lehet végrehajtani.
Kim Lane Scheppele professzor a magyar és az orosz alkotmányjog szakértője, a berlini fal leomlása után a rendőrállamokból az alkotmányos jogállamokba történő átmenetet tanulmányozta, a kelet-európai államok alkotmányjogi fejlődéséről sok cikke jelent meg egyebek mellett magyar, orosz és francia nyelven. A neves jogász 1994 és 1998 között Budapesten élt, kutatásokat végzett az Alkotmánybíróságon, oktatott az ELTE-n és a CEU-n.
